Fekete J. József publicista, író, kritikus, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Szó munkatársa és Tietze Jenő teológus, plébános a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A rangos elismeréseket még március 15-e alkalmából ítélték oda, de a járvány miatt mindeddig nem került sor azok átadására.
A kitüntetéseket Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja kézbesítette kedd délután Palicson, a Zvonko Bogdan Borászat villájában. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Csallóközi Eszter üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy mostanában a Kárpát-medence szinte minden szegletében történik kitüntetés átadás, amely a nemzeti összetartozást jelenti és erősíti. Az elismerések kifejezik azt is, hogy egyetlen nemzet, egyetlen magyarság tagjai vagyunk, amely akkor tud maradni, ha minden nemzetrész megmarad, és minden nemzetrészen vannak olyanok, akik a magyarság érdekében tevékenykednek.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét elsőként Fekete J. Józsefnek adták át, aki 1957-ben született Bácskossuthfalván. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett tanári oklevelet. Egy ideig általános iskolai tanárként dolgozott Bácsgyulafalván, majd 1984-től a Zombori Rádió szerkesztője, megbízott igazgatója lett. Mindeközben az Újvidéki Egyetem Tanítóképző Karának önálló szakmunkatársaként tanított. Később, 2010-től a Magyar Szó napilap munkatársa lett. Több folyóiratot is szerkesztett, köztük az Üzenetet. A Vajdasági Íróegyesület tagja. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság alapító tagja volt, majd a Magyar Írószövetség és a Vajdasági Íróegyesület tagja. Alapítója és elnöke a zombori Berta Ferenc Zsebszínháznak, illetve 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia beválasztotta tagjainak sorába.
Fekete J. József a kitüntetés átvétele után azt mondta, hogy egész életében azt csinálta, amit szeretett. Olvasott, írt, szervezett, tanított. Ezt valaki észrevette, és úgy ítélte meg, hogy ennek volt értelme. Most nem szakmai elismerést, hanem állami kitüntetést kapott, s ezt nemcsak az állam elnökének, hanem az egész magyarságnak köszönte meg.
Másodikként mons. Tietze Jenő teológus vehette át a magyar állami kitüntetést, aki 1938-ban született Nagybecskereken. A helyi Állami Magyar Főgimnázium diákja volt, majd a zágrábi Hittudományi Karon folytatta tanulmányait. Szülővárosában szentelték pappá 1963-ban. Nagybecskereken és Versecen teljesített papi szolgálatot. A Nagybecskereki Egyházmegye Társas Bíróságának tagja lett. Először ügyész, majd püspöki tanácsnok volt. Az általános püspöki helynöki tisztséget 1988 és 2007 között, majd 2007–2008 közötti időszakban töltötte be. A Jugoszláv majd Szerbia Máltai Szeretetszolgálatának lelkésze, később pedig az Egyházmegyei kormányzó személyes megbízottja volt. Tietze Jenő 2009-ig ideiglenes püspökségi gazdasági igazgatóként is tevékenykedett. Emellett 1989 óta Őszentsége tiszteletbeli prelátusa, 2004 óta a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend lovagja és commendatora, 2006 óta pedig a temesvári Szent György Székesegyház káptalanának tiszteletbeli kanonoka. Nyugállományba vonulása után 2009 és 2013 között segédlelkész volt Szentmihályon. Tevékenységét a Hűség a Hazához Érdemkereszttel, az 1956-os Magyar Szabadságharc Érdemkereszt I. fokozatával, Mocsáry Lajos-díjjal, Aracs-díjjal és Szuverén Máltai Lovagrend kitüntetéssel jutalmazták.
Tietze Jenő köszönőbeszédében elmondta, nagybecskereki plébánosként arra törekedett, hogy megtartsa a közösséget. Ez a kitüntetés nem az ő érdeme, hanem azoké, akik vele együtt dolgoztak. Egész életében jó munkatársakat talált, akik segítettek neki, vele voltak.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje a magyar állam által adományozható egyik legmagasabb rangú kitüntetés, amit az arra érdemeseknek a Magyarország köztársasági elnöke adományozhat.
Vajdaság Ma
