A magyar szórvány napja központi rendezvényének idén Muzslya adott otthont. A Vajdasági Magyar Szövetség a Magyar Nemzeti Tanáccsal hatodízben szervezte meg ezt az ünnepséget, amelyhez a helybeli szervezők is hozzájárultak, Muzslya Helyi Közössége, a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a Klaszter Fókusz Családi Gazdálkodók Egyesülete, a helyi plébánia és a Torontál cserkészkörzet.
Az ünnepi műsor elején a 4-es számú Szent Imre herceg cserkészcsapat tagjaival közösen énekelte a közönség a Himnuszt, majd Sztojkó József, a VMSZ nagybecskereki városi szervezetének elnöke köszöntötte a házigazdák nevében az egybegyűlteket, aki nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy éppen Muzslyán került megrendezésre a központi ünnepség.
„Fontos a szórványközösségek számára a hagyományápolás, a kultúra, az anyanyelv ápolása, a hagyományok átadása és az utánpótlás nevelése, a magyar identitás megőrzése. Vajdaságban is vannak vidékek, települések, amelyek a magyarság szempontjából már szórványvidéknek számítanak, ám néprajz tekintetében kiemelkedő régiók ezek, ahol a magyar közösség sokat tesz hagyományai, kultúrája és anyanyelve megtartásának érdekében” – mondta beszédében Sztojkó József.
A rendezvény másik szónoka Sutus Áron, a VMMSZ elnöke volt, aki ünnepi beszédében kifejtette, hogy november közepén a magyar nyelv napja, a vajdasági magyar képzőművészet napja, végül a magyar szórvány napjakor csúcsosodik ki, amikor a magyar közösségi élet éltetőit is ünnepeljük.
„Mindebből azt kell megértenünk, hogy ekként, egymásra támaszkodva, egymásba kapaszkodva, egymást el nem eresztve, egymást bizalmunkba fogadva, a mindennapokat szolgálattal megszentelve van és lesz egyedül helyünk a világban! Ekként nem is szórvány- és szigetmagyarságról beszélünk. Nem szórványról, nem szigetről! Hanem összefonódásokról, közös, együttes építkezésről, néha iszonytató erőt kérő és sokunkat megpróbáló időszakokról, igen! Arról a szép és küldetéses lehetőségről, amelyet egy mondatba sűrítve így fogalmazhatunk meg: Építs, hisz építhetsz!” – mondta Sutus Áron.
Az ünnepségre a szórványrégió minden tájáról érkeztek fellépők, a házigazdák közül színre lépett Lele József citeraszólista, Molnár Lábadi Csilla szavaló és a Cickafark énekcsoport. A vidéki vendégek közül fellépett a nagykikindai Egység Magyar Művelődési Egyesületből Gyuranik Adorján, aki párjával Palatkai táncokat adott elő, őket kísérte a pancsovai Petőfi Sándor MME-ben működő Csörömpölő zenekar Polyák Dániel vezetésével. A székelykevei Papp Lea bukovinai népdalokkal mutatkozott be, a kúlai Hugyik Sára pedig Szenteleky Kornél Ugart kell törnünk című költeményét verselte. Szilágyról érkezett a Borvirág férfikórus, akik szilágyi dalokkal készültek, a művészeti vezetőjük Szakál Mónika volt. A mitrovicai Szerémség Magyar Művelődési Egyesület egy táncos produkcióval lépett fel, a törökbecsei Micsik Béla pedig tekerőn játszott, aki – az esemény zárásaként – néhány gondolatát is megosztotta a közösséggel, reményét fejezve ki, hogy a szórványban és a tömbben is mindenkiben lesz erő a folytatásra.
Az ünnepségen a Muzslyai Amatőr Képzőművész Klubnak a vajdasági magyar képzőművészet napja tiszteletére készült alkalmi tárlatát is megtekinthették a jelenlévők, valamint a nemrégen napvilágot látott szórványújságot is átlapozhatták, amelyet a Kisoroszi Hírmondó, a Csernyei Újság, a Tordai Újság és a Muzslyai Újság szerkesztőségei közösen adtak ki.
Vajdaság Ma
