A Bajorországi Magyar Iskola (BMI) weideni konzuli magyar iskolában gyerekek, pedagógusok, szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok együtt emlékeztek meg a 48-as forradalom hőseiről.
Az idei ünneplés kicsi közösségünkben sokunknak nem adatott meg. Többen csendben, otthon vettük elő az évről-évre féltett kokárdánkat, és szűk családi körben beszélgettünk a 172 évvel ezelőtti eseményekről. Versek gondolatait hívtuk segítségül. Azokat, amelyek az ünnepi hangulatot leginkább életre tudták kelteni. Jókai Mór regénye A kőszívű ember fiai képkockái most fokozottan hevült üzenetet küldött számunkra a hazaszeretetről, a bátorságról, az önfeláldozásról, az emberi méltóság tiszteletéről és kicsi nemzetünk példaképeiről.
A weideni iskolások együtt ünnepeltek. A készülődés, a ráhangolódás, az előkészület éppoly fontos szerepet kapott, mint a várva várt esemény. Hiszen a szívet is elő kell készíteni a valóságos tettekre. Heteken át izzították a kisdiákok magyar lelkét, bővítették tudásukat a március idusán történt történelmi eseményekről.
Verseket elemezgettek, nemzeti szimbólumainkat rajzolták, festették, nyírták, ragasztották, hajtogatták. Énekeket hallgattak és tanultak, hol a tevékenységüket kísérő folyamatként, hol célzottan az elsajátítás eszközeként. A nagyobbacskák tudását kiegészítették, bővítették az események helyszíneivel, szereplőivel, időrendiségével. Az alkotás örömét és fontosságát egy közös cél adta: mindenki részese legyen, hozzátegyen, belekerüljön egyénenként abba a közösségbe, amelynek egyik legkedvesebb nemzeti ünnepe a dicsőséges márciusi forradalom eseményeihez, hőseihez kötődik.
Terméséről ismerszik meg a gyümölcs. A weideni iskola pedagógusai lelkükkel készültek, szívüket valóban előkészítették a méltó ünneplésre, és bizony ez hatott! Hatott a gyerekekre, szülőkre, nagyszülőkre, kistestvérre, nagytestvérre, rokonokra! Megvalósították azt a nagyszerű dolgot, hogy az iskola falait megnyitották az ünnepelni vágyók előtt, lehetőséget és egyben alkalmat teremtettek a szélesebb családias hangulatban megtartott ünneplés kiteljesedésére.
Az ünneplésre kívül-belül ünnepi díszt öltöttek a résztvevők. Megadták a tiszteletet a márciusi forradalom nagyjainak kisdiákok és szeretteik egyaránt. Az alkotások az ünnep dekorációját hivatottak betölteni. A gyerekek keze munkájának termései a legszebb gyümölcsök. Magában érlelték az az időt, amíg tevékenységük a lelkületükkel együtt munkálkodott. Azt a hangulatot, amely kísérte ezt a nem mindennapi készülődést. Azt a nemes érzést, amelyet magukkal visznek, és emlékezni fognak felnőttként is erre a napra. Azt az értéket, amely segített megőrizni a felnőtt generáció lelkében a büszke nemzeti öntudatot, a felnövekvő nemzedék szívében pedig elültetni, táplálni az egészséges nemzeti énképet.
Jó lett volna együtt megélni ezeket a pillanatokat! Részese lenni ennek a számban ugyan kicsi, de erős, összetartó közösség meghitt ünnepi megemlékezésének.
Orcskai Marianna