A diaszpórában élő magyarok számára fontosak a közös ünnepek. Az adventi-karácsonyi időszakban Montreálban is minden csoport megtartotta a maga Mikulás- és karácsonyi ünnepségét, de volt lelki nap, adventi-karácsonyi vásár, mézeskalács-sütés…
Decemberben az egyik legtöbb embert megmozgató rendezvény a Magyar Iskola karácsonyi ünnepsége volt. Az előadáson előbb az óvodások szerepeltek, akik piros sapkájukkal úgy mentek fel a színpadra, mint egy kis mikuláscsapat. Nyitrai Zsuzsa óvónő nagy türelemmel készítette fel az előadásra a csoportot. Mindenkinek jutott egy versike vagy dalocska, de volt olyan kislány is, aki egymaga bátran kiállva előadott egy otthon tanult hosszú éneket.
Ezután az iskolások kerültek sorra, akik versekkel és dalokkal teremtettek vidám hangulatot: énekeltek télről, havazásról, karácsonyról és zöld fenyőről, Jézus születéséről, az angyalok és a pásztorok köszöntéséről. Végül előadták a négy gyertya történetét, aminek üzenete, hogy amíg a remény gyertyája ég, addig újra lángra lobbanhat a béke, a hit és szeretet fénye is.
Nagy sikere volt a Mikulás érkezésének, akiktől a gyerekek ajándékot kaptak. Végül Török Tünde, a Magyar Iskola igazgatója bemutatta a közönségnek azokat, akik az előadás létrehozásában segítettek, és megköszönte az önkéntes tanárok, valamint a Kőrösi Program ösztöndíjasának munkáját.
A Mikulás a cserkészekhez, valamint a katolikus és református templom gyermekeihez is ellátogatott, így a szerencsésebbek, akik több csoport aktív résztvevői, akár 3-4 Mikulással is találkozhattak.
A karácsonyi ünnepséget is minden szervezet megtartotta. Azt lehet mondani, hogy Montreálban egész decemberben karácsony van, ugyanis a város különböző helyein szervezett különféle rendezvények (vásárok, előadások) mellett az iskolák, munkahelyek és a magyar szervezetek is karácsonyoznak. A Magyar Iskola karácsonyi ünnepségén kívül összejöttek a Bokréta tánccsoport tagjai, volt cserkészkarácsony, és egy közös karácsonyi vacsorát is szerveztek a Magyar Klubban.
A Magyar Otthon lakói péntekenként kávédélutánon vesznek részt. Ilyenkor közös kávézás, sütizés, beszélgetés, társasjáték szokott lenni. Néha külső látogatók is színesítik ezeket az alkalmakat, akik különféle programokkal örvendeztetik meg a résztvevőket. A Magor Alapítvány december első péntekén igazi Mikulásként érkezett az Otthonba: mindenki kapott ajándékot, süteményt, bejglit. Szabó Katalin elnök köszöntötte a jelenlévőket, Palkó Alíz, szintén az alapítvány képviseletében, verset mondott, Dékány Anna zongorázott. A Kőrösi Program ösztöndíjasa énekével színesítette a délutánt, valamint az ajándékok szétosztásában segített.
A templomokban vasárnaponként az adventi koszorún mindig eggyel több gyertya fénye lobbant lángra; az imák, énekek, beszédek lelkileg segítettek az ünnepre való felkészülésben. Advent negyedik vasárnapján a Magyarok Nagyasszonya templomban rövid lelkigyakorlaton vehettek részt az érdeklődők.
Az ünnep előtti pénteken a montreáli Magyar Otthonban Magyar karácsony – adventtől vízkeresztig címmel Gergely Katalin tartott sok-sok dallal színesített előadást a magyar karácsonyi szokásokról. Erre az alkalomra néhány külső vendég is érkezett. Az előadás felidézte a hajdani és jelenlegi magyar karácsonyok hangulatát, szokásait, énekeit. A hallgatóságból többek szemében könny csillant; a felidézett emlékek megelevenedtek: volt közös éneklés, néhányan elmondták, hogy nekik vagy szüleiknek mi volt a kedvenc karácsonyi daluk, hogyan ünnepeltek, ki szerepelt fiatal korában a betlehemes játékban… A jelenlévők egy órába sűrítve átélhettek „egy darabka otthont” – immár itthon Kanadában.