Ezer évvel ezelőtt a magyarság eldöntötte, hogy megmarad – clevelandi Szent István ünnep - Külhoni Magyarok
Magyarok a diaszpórában

Ezer évvel ezelőtt a magyarság eldöntötte, hogy megmarad – clevelandi Szent István ünnep

Sokezer mérföldre az anyaországtól, de lélekben otthon. A diaszpórában a nemzeti ünnepeink pont olyan piros betűvel vannak jelölve a naptárban, mint Magyarországon. Persze nem államilag, hanem a magyar családok gondolatában és szívében. A Bocskai Rádió ott volt a clevelandi közösség Szent István tiszteletére rendezett ünnepén.

A clevelandi magyarok ünnepi szentmisével és piknikkel ülték meg az államalapítás napját. Augusztus 22-én a Szent Imre templomhoz a helyieken kívül távolabbról érkező zarándokok is érkeztek, hogy az új kenyérben részesüljenek. Bóna Richárd atya celebrálta a Szentmisét és az újkenyér megszentelését. Kértük foglalja össze az ünnepnap igei üzenetét.

Szent István jobb keze az államalapító királyunk fennmaradt legszentebb ereklyéje. A keresztény nevelést át akarta adni az egész nemzetnek. Tudta, hogy csak úgy tudja vallásos nemzetté tenni a magyarokat, ha az ő életében megy végbe először az Isten felé fordulás, megéli a hitét. Fiához intézett intelmeiben is megfogalmazta, hogy a nép azt megérzi, ha valaki álszent keresztény. Akármilyen pozícióban vagyunk, mindig azt a katolikus hitet kell élnünk, amivel másokat is ráveszünk az aktív vallásos életre. A római katolikus így foglalta össze Szent István üzenetét a ma emberének.

A szentmise után az ünnep a templom előtti téren folytatódott. Regös vezetők somogyi népviseletben kihozták az új búzából készült nagyméretű kenyereket, melyet a chicagói vezetőkonzul, dr. Virányi Gyermán Erika ünnepi beszéde követett. „Szent István királyunk, államalapításunk és az új kenyér előtt egyaránt tisztelgünk a mai napon” – kezdte ünnepi szónoklatát Magyarország Chicagóból érkezett képviselője. „A történelem úgy forgatta az idő kerekét, hogy a kenyéráldás az augusztus huszadikai ünnepség kihagyhatatlan része lett.” – Konzul asszony a történelmi visszatekintésében annak gyökerét elemezte, hogyan fonódott össze az idők folyamán a magyar kultúrában Szent István király emléknapja és az aratás követő – dolgos kezek munkáját, a teremtést szimbolizáló – új kenyér ünnepe. István király a hit sziklájára építette országát. Ennek a stabilitásnak köszönhetően tudott fennmaradni a Kárpát-medencében a külső támadások és elnyomások ellenére is. „Az érték csak addig érték, ameddig azt valakik annak tartják.” – a megőrzés felelőssége a mai közösségek kezében van. Az ő erőfeszítéseiktől függ, hogy a magyar jövőben olyan ünnep lesz-e Szent István napja, mint az elmúlt generációk idejében volt.

A vezető konzul után Bóna atya lépett a pódiumhoz, megáldotta az új kenyeret, majd megszegte és szétosztotta a jelenlevők között. A nemzeti ünnep elmaradhatatlan része a hagyományőrző néptánc és a magyar örökség gasztronómiai megjelenése. Az Öröm Tánccsoport somogyi táncbemutatót, a produkcióba magyar népdalokat is beleszőttek. Az előadás alatt magyaros ízek várták az ünneplőket a zöld területen felállított asztaloknál.

Rendhagyóvá tette az idei alkalmat és felékesítette a pikniket az a másfél méter széles Szent Koronát, amelynek történetét Pigniczky Eszti osztotta meg a hallgatókkal. Az Ohio állam Lorain városából származó Péter János 1999-ben készítette el a korona eredeti példányát egy helyi fesztiválra. Az amerikai parádén (The Lorain International Festival) a nemzetiségek kiállításai között szerepelt a magyarok standja is, a korona évről évre ott szerepelt a rendezvényen. A Clevelandi Magyar Cserkészszövetség – 2020-ban sajnos elhalasztott – jubileumi nagytáborára Péter János jóvoltából kapták meg a cserkészek a Szent Korona mását. A történet további szépsége, hogy egy amerikai cserkész, Max Jacob Fauth újította fel saját kezűleg. A 16 éves fiatalember a 123. számú amerikai PSA cserkészcsapat tagja. A projekt egyben tanulás is volt számára, gazdagodott asztalos- és fémmegmunkáló kézügyességgel, és ami a legértékesebb, magyar történelmi műveltséget szerzett. Torma Judit, columbusi magyar cserkész járt közben az ügyben, őt is köszönet illeti. Szent István ünnepére megérkezett a másik két nemzeti szimbólum is, az országalma és a jogar, amelyek szintén gyönyörű kézműves munka eredményei. A tárgyak lenyűgözték az ünneplő közösséget, mindannyian szívesen örökítették meg.

Sípos István Csaba Ohió állam legtávolabbi városából, Cincinnatiból érkezett a piknikre. Az eredetileg Erdélyből származó vendég első alkalommal járt a clevelandi nemzeti ünnepen. Négyórás utat tett meg, hogy a magyar közösséggel együtt egy tartalmas napot töltsön el. Elmondása alapján tudjuk, hogy tizenhat éve az Egyesült Államokban él, de még sosem volt része ilyen megható nemzeti ünnepben. A prédikáció és a templomi énekek különösen emlékezetesek maradnak számára, mert hívő emberként éli ugyan az életét, de külföldön csak nagyon ritkán van lehetősége Isten igéjét magyarul hallani.

A Szent Imre egyházközség és a protestáns gyülekezet közös szervezésében létrejött pikniken és az ökumenikus dicsőítő esten ismét egymásra találhatott a clevelandi magyarság. A nyár során egyre több alkalom nyílt a személyes találkozásra, de a pandémia okozta hosszú bezártság óta minden közösségi esemény különös nagy örömmel tölti el a szíveket. „Az együttműködés a különböző egyházak és szervezetek között, viszi előre a mi közösségünket.” – mondta zárszóként Dr. Szentkirályi Endre, az Egyesült Magyar Egyletek képviseletében, aki egyben a jeles nap programvezetője volt.

Dorgay Zsófia, Bocskai Rádió

Kapcsolodó cikkek

  • Padel: Spanyolország kedvenc sportja

    Ma délután a sportklubbeli ismerőseim elhívtak magukkal padelozni. Azzal csábítottak, hogy bemutatnak nekem egy egyre népszerűbb labdajátékot, amelyről korábban