Amerikai életutam című önéletrajzi könyvéből nagyon alaposan megismerhetjük az 1940-ben, Szikszón született Ludányi Andrást, vitéz Ludányi Antal ezredes és Ludányi Prileszky Erzsébet Amerikában felnőtt harmadik gyermekét, aki gyerekként tapasztalta meg a világháború utáni menekülés megpróbáltatásait, az ausztriai menekülttáborok hangulatát, majd az Újvilágba érkezés és beilleszkedés nehézségeit. A virginiai farmról továbblépve, gondoskodó családtagjai segítségével ha nem is nyílegyenes úton, de végül egy rendkívül sokrétű és gazdag szakmai (egyetemi tanári és amerikai magyar közösségi) és emberi (egyéni és családi) életpályát futott be. Az 2010-ben Budapestre települt Ludányi Andrást most arról kérdeztem, amiről úgy éreztem, kimaradt könyvéből.
