A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai 2-es számú Általános Iskolát. A névadó ünnepséget hétfőn, a 2024–2025-ös tanév nyitónapjával egy időben tartották meg Ormós Zsigmond oldalági leszármazottja, a Budapesten élő Ormós Gabriella jelenlétében. Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.
Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő 1813. február 20-án született Pécskán. Személyes képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette. 1871-ben Temes vármegye, négy esztendővel később pedig Temesvár főispánjának nevezték ki, mindig az egyenlőséget és egyenjogúságot, a Bánságban élő különböző etnikumok közötti béke fenntartását tartotta a legfontosabbnak. Emellett fő célkitűzése volt a múzeumalapítás, és több évtizedes munkálkodás eredményeként 1891-ben meg is nyílt Temesváron egy önálló épületben a közgyűjtemény.
Az iskolákban és a közintézményekben a magyar nyelv terjesztését segítette elő közhivatalnokként. Olyan személyiségről szerettük volna elnevezni az iskolát, aki Pécska szülöttje, emellett munkásságát és magánéletét tekintve is feddhetetlen – fejtette ki a hétfői iskolanévadó-tanévnyitó ünnepségen a Krónikának Kocsik Krisztina iskolaigazgató, a névadás ötletgazdája. „Azt tartom a legnagyobb érdemének, hogy mindig a Bánságban élő összes nemzetiség békés együttéléséért munkálkodott, és ez az egyik legfontosabb dolog, amit követnünk kell, és példaként kell magunk elé állítanunk. Nálunk is van román és magyar tagozat, de több nemzetiség gyermekei járnak ezekbe az osztályokba, mégis tökéletes az együttműködés, mindenki békességben él a másikkal” – mondta Kocsik Krisztina.
Az eddigi 2-es számú Általános Iskola szervezeti egységébe négy óvoda és egy bölcsőde is tartozik, az oda járó gyerekekkel együtt 640 tanulót számlál az intézmény, közülük 250-en koptatják a padot a magyar tagozaton. „Nem lehet élesen elkülöníteni a két tagozatot, mert vannak magyar gyerekek a román osztályokban, és ha kevesebben is, de vannak román gyerekek a magyar csoportokban” – tette hozzá az igazgató. Bár népesebb a román tagozat, a köztudatban „magyar” iskolaként szerepel a tanintézmény, amely előkészítő osztályoktól a nyolcadikig nyújt képzést, és minden évfolyamon önálló osztály indult. Pécskán a magyar nyelvű közoktatás története az 1790-es évekre nyúlik vissza. Az az épület, amelyben jelenleg működik az iskola, 1910 óta szolgál oktatási célokat, azelőtt fogadóként működött. Az iskolák számozása 1922-ben vette kezdetét, ez az iskola az 1-es számot kapta 1941-ben, majd, amikor 1960-ban Magyarpécskát és Románpécskát egyesítették, lett 2-es számú Általános Iskola, és ezt a nevet viselte máig” – ismertette a történetet Nagy István nyugalmazott fizikatanár, aki szerint „tökéletes választás” volt Ormós Zsigmondról elnevezni az intézményt. „A római katolikus templom falán van öt emléktábla, köztük az Ormósé, az ott megnevezettek közül bárkiről el lehetett volna ezt az iskolát nevezni, de Ormós Zsigmond szerintem jó választás” – fűzte hozzá a nyugdíjas pedagógus.
Tanügyi, egyházi és politikai körökben teljes volt az egyetértés az iskolanévadás kapcsán. Antal Péter, Pécska nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere szerint a városi képviselőtestület egyhangúlag szavazta meg a határozattervezetet. „Erősíti az identitást, a lokálpatriotizmust, ha a településhez kötődő személyiségekről nevezünk el intézményeket. A művelődési ház Doru Ioan Petescu néhai román néptáncos nevét viseli, és szeretném, ha más intézmények is helyi személyiségek neveit vennék fel” – nyilatkozta a Krónikának. Az Arad megyei magyar iskolák elnevezése körül „bábáskodó” Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt főtanfelügyelő-helyettes és tanügyminisztériumi vezérigazgató – akit a javaslat kidolgozására felkértek – érdeklődésünkre elmondta: Pécska másik nagy szülöttének, Klebelsberg Kunónak a neve is felmerült, de „udvariasan elutasították” a volt magyar vallás- és oktatásügyi miniszter személyét, mondván, hogy „véletlenül” született Pécskán, mert katonatiszt édesapja épp ott állomásozott, másrészt nagyon fiatalon elkerült a városból.
Bizonyos román körökben tartja magát az a nézet, hogy a Horthy-kormány minisztere volt, és nem az érdemei, hanem az előítéletek alapján döntenek. Hiába is erőltettük volna, valószínűleg nem tudtuk volna elfogadtatni” – mondta a nyugdíjas pedagógus, aki szerint az egyik érv Ormós mellett az egyik beszédéből vett idézet volt, miszerint főispánként amellett foglalt állást, hogy a bánsági románságnak is „meg kell adni minden lehetőséget”. A hétfői ünnepségen a helyi és megyei elöljárók, román és magyar közéleti személyiségek vettek részt. Felolvasták az Ormós Zsigmond szellemi örökségét ápoló temesvári Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság vezetőjének, Matekovits György szájsebésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjának a levelét, aki üdvözölte a névválasztást, a nagymúltú erdélyi magyar oktatási intézmények közé sorolta a pécskai alma matert, amelyről azt írta: „szellemiségét tekintve új iskola született”. Meghívást kapott a névadó ünnepségre Ormós Gabriella, akinek a szépapja Ormós Zsigmond testvére volt. A Budapesten élő hölgy több mint tíz éve Temesváron találkozott a híres rokon szellemi örökségével, és azt követően, az iránta való tiszteletből vette fel az Ormós nevet.
„Szerteágazó a család, de a sajnos az Ormós nevet nincs már, aki tovább vigye. Ormós Zsigmondnak nem voltak gyerekei, hanem a kor szokásának megfelelően a testvére egyik gyerekét, a szépapám fiát karolta fel, patronálta” – avatott be a családi kötelékekbe. Ormós Gabriella ajándékot is átadott a pécskai iskolának, az unokabátyja, dr. Szilvay Géza felajánlását: egy Ormós Zsigmond-mellszobrot.
Több mint 1500-an tanulnak magyarul Arad megyében Arad megyében 15 önálló magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos iskolában folyik magyar oktatás, és ezekben több mint 1500 diák kezdte el hétfőn a 2024–2025-ös tanévet – tudtuk meg Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelőtől. A magyar óvodai csoportokban több mint 500-an vannak beíratva – tette hozzá. Az aradi magyar iskolaközpontban, amely a bölcsődétől az óvodán át a középiskoláig nyújt anyanyelvű képzést, a Csiky Gergely Főgimnáziumban közel 600 diáknak csengettek be hétfőn – mondta Spier Tünde iskolaigazgató. Pozitívumként emelte ki, hogy két előkészítő osztályt indítottak 19-19 gyerekkel, illetve, hogy kilencedikben a szakmunkásképző és a turizmus szak kivételével megteltek a cikluskezdő osztályok. Az évek óta tartó felújítások munkálatok a végéhez közelednek, és bár még a munkatelep nem tűnt el, a tanítást ez már nem fogja befolyásolni – ígérte az igazgató.
Az elemi tagozaton a magyar kormány támogatásával, az Iskola Alapítvány szervezésében ebben a tanévben is biztosítani fogják a délutáni foglalkozást és az étkeztetést, a vidékről érkezett középiskolásoknak pedig a bentlakásban biztosítanak térítésmentesen szállást és ellátást, ugyancsak a magyar kormány támogatásának és az Alma Mater Alapítványnak köszönhetően.
Forrás: Krónika
