Bóka János: a magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

Az európai parlamenti választások üzenete, hogy az európaiak többet, jobbat várnak az Európai Uniótól, a magyar EU-elnökségnek pedig felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát és hangjukat becsatornázza a döntéshozatali folyamatokba – mondta európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáján.

Bóka János hozzátette: az elnökség természetesen nem hoz döntéseket, de „ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserbenhagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat”. A közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, ahol Európa le van maradva a globális versenytársaitól, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása – mondta.

A miniszter ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről, hozzátéve, hogy a kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania saját biztonságának garantálásában, mégpedig azzal, hogy erősíti ellenállóképességét és cselekvőképességét. Beszélt az unió bővítéséről, jelezve, hogy a bővítés sikerességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az  továbbra is „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles legyen”. Megjegyezte: Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széleskörű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében. Megemlítette, hogy a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján.

Kitért a Nyugat-Balkánra is, amelyek az Európai Unió több mint 20 év megígérte az európai perspektívát. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára – mondta. Hozzátette, a csatlakozási folyamat irányítása mellett „tovább vizsgáljuk a fokozatos integráció koncepciójának lehetőségét”, vagyis a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez, hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Bóka János elmondta: a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét. Az elnökség célja továbbá  elősegíteni a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszéléseket, valamint kezdeményezik a gazdaközpontú uniós agrárpolitika kialakítását. Végül, a magyar elnökség hozzá fog járulni a demográfiai kihívások kezeléséről szóló vitához. A fő prioritásiok mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a konferencia kezdetén hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés célja továbbra is az, hogy a népszuverenitás letéteményeseiként a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós politikák befolyásolásában, és előmozdítsuk a szubszidiaritás elvének érvényesülését és tiszteletben tartását.

Kövér László házelnök nevében köszöntve a résztvevőket arra emlékeztetett: 2011-ben első alkalommal látta el Magyarország az uniós elnökségi feladatokat, és akkor tartottak először COSAC-elnöki tanácskozást. Akkor is, most is kiemelt figyelmet fordítanak a törvényhozások közötti együttműködésre, ezek közül is kiemelkedik a COSAC jelentősége – tette hozzá. Megemlítette, hogy a magyar uniós elnökség keretében rendezendő hat parlamentközi esemény közül ötnek az Országház ad otthont, egyet Brüsszelben rendeznek. Jakab István felidézte: az idei év különös jelentőségét adja, hogy Magyarország és további kilenc tagállam éppen húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A magyar törvényhozás alelnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség alatt sikerül lendületet adni a bővítési folyamatának, és újabb tagokkal bővülhet az unió az elkövetkező időszakban. Saját szakterületéről szólva a magyar elnökség feladatai közül a gazdaközpontú uniós agrárpolitika fontosságát emelte ki Jakab István, hangsúlyozva, az európai mezőgazdaság sosem nézett szembe ekkora kihívásokkal, mint napjainkban. Ezek között említette a globális klímaváltozás hatásait, a megemelkedett inputköltségeket, a termelést érintő szabályozások „túl ambiciózus szigorítását” és az unión kívülről érkező importot, amelyek jelentősen rontották az ágazat versenyképeségét és „már az európai gazdálkodók létbiztonságát is veszélyeztetik”.

Jakab István kiemelte: a gyorsan változó körülmények közepette felértékelődött az alkalmazkodás szerepe, ez viszont korszerű eszközök nélkül lehetetlen – jelentette ki a magyar törvényhozás alelnöke, azt hangsúlyozva, hogy a gazdákat érdekeltté kell tenni a fenntartható termelései gyakorlatok alkalmazásában, „gazdaközpontúvá kell tenni az uniós agrárpolitikát”. Arra is kitért: gazdálkodóink az élelmiszerbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az uniós stratégiai autonómiájának része kell legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú európai mezőgazdaságra van szükség – jelentette ki, hangsúlyozva a GMO-mentesség melletti kiállás és a tisztességes verseny fontosságát is.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadását követően az első felszólaló, a francia delegált Younous Omarjee alapvető fontosságúnak nevezte a szabad és őszinte dialógust a nemzeti parlamentekkel az európai demokrácia szempontjából, majd azt mondta: a magyar munkaprogram a történelmi kihívásokra és az új geopolitikai helyzetre koncentrál.

A belga Peter De Roover örömét fejezte ki, hogy az országuk által lefektetett prioritásokkal összhangban a magyar elnökség is különös figyelmet fordít az ipari és a közös európai védelmi ügyekre, mert meg kell erősíteni az EU ipari és védelmi képességeit. A lengyel Patryk Gabriel elvárásként fogalmazta meg, hogy megingathatatlan lojalitással legyünk azok iránt, akik az egyesült Európával szembeni támadásokkal néznek szembe, majd hozzátette: a magyar elnökség számíthat Lengyelország támogatására, amelynek során támogatja Ukrajnát és folytatja a szankciós politikát az agresszorokkal szemben.

Magyar részről Juhász Hajnalka hangsúlyozta: a soros elnökség elkötelezett az őszinte együttműködésben a tagállamokkal és az uniós intézményekkel, azonban sérelmezte, hogy az újonnan alakult Európai Parlament a harmadik legnagyobb delegációtól – Patrióták Európáért – megtagadta fontos pozíciók betöltését.

A görög Dimitrios Kouvelas szerint a magyar elnökség prioritásai egybevágnak saját aggodalmaikkal és prioritásaikkal, akár a versenyképesség, akár a védelmi ipar, akár a demográfiai kihívások vagy az uniós bővítés terén. Az osztrák Martin Engelberg közölte: az elsődleges prioritások megfelelnek az Ausztriának is fontos témáknak, külön kiemelve az antiszemitizmus elleni fellépést, mert az szavai szerint mélyen az EU ellen hat. A német Anton Hofreiter a bővítésre fontos prioritásként tekint, azonban kritikákat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök oroszországi és kínai útjaival szemben, amelyeket nem egyeztetett az európai intézmények vezetőivel. A francia Alain Cadec szerint a magyar elnökségi program az unió előtt álló jelentős kihívásokkal foglalkozik, azonban megjegyezte: jelenleg Ukrajnában orosz agresszió folyik, és ezzel szemben egységesnek és szolidárisnak kell mutatkozni. A szlovák Ján Ferenčák a magyar programot üdvözölve azt mondta: támogatják az európai versenyképességgel kapcsolatos gondolatot, valamint azt is, hogy fenntartsák a kohéziós politikát, és hogy valódi megoldást találjanak a migrációs válságra. A holland Johan Dessing is támogatta az elnökségi program prioritásait, amelyek holisztikus megközelítéssel erős és prosperáló Európához vezetnek, majd tiszteletét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök kísérlete előtt, hogy béketárgyalásokat kezdeményezett mindkét oldalon. A ciprusi delegációt vezető Christiana Erotocritou azt hangsúlyozta: hazája prioritásai egybeesnek a magyar elnökség által kijelöltekkel, ezek közül is kiemelve az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus lezárását.

A spanyol delegáció tagja, Pere Joan Pons Sampietro szerint júniusban az uniós tagállamok választópolgárai mélyebb politikai integrációra, a finanszírozási források kiterjesztésére, „zöldebb integrációra”, szociálisabb Európára és a krízisek egységesebb kezelésére szavaztak, legyen szó háborúkról vagy járványokról.

Mirela Fortuna, a román alsóház delegációjának vezetője üdvözölte, hogy a magyar uniós elnökség prioritása hazája és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez; arra emlékeztetett, hogy a két állam mindenben megfelel a felvételi kritériumoknak, kívül maradásuk pedig kedvezőtlenül befolyásolja gazdasági teljesítményüket. Az olasz alsóházi küldöttséget vezető Alessandro Gigni Vigna is megemlítette, hogy nagyban egyeznek hazája és a magyar elnökség prioritásai, majd azt hangsúlyozta, „vissza kell térnünk egy olyan Európához, amelyet az irányelvek mentén kezelünk”, mert ezek szerinte eltűntek, az Európai Bizottság pedig az utóbbi időben elsősorban a szabályozásban gondolkodik. Heikki Autto, a finn küldöttség vezetője arra emlékeztetett: a korábban békeprojektként létrehozott unió tagjai azt gondolták, a hidegháború lezárultával semmi nem fenyegetheti e cél megvalósítását, az oroszok azonban háborús bűnöket követnek el Ukrajnában, amivel a szabad világ minden tagját fenyegetik.

A politikus jelezte: nincs ellenvetése az elnökségi programmal szemben, majd a magyar miniszterelnök békemissziójáról úgy nyilatkozott, az csak Oroszország érdekeit szolgálta, valamint azokét, akik egy gyenge, megosztott Európát látnának szívesen. Az olasz felsőház küldöttségét vezető Giulio Terzi di Santagna úgy értékelte az addig elhangzottakat: sikerült közös álláspontra jutni arról, hogy kohézióra és egységre van szükség, és „talán határozottabban kellene dolgozni ennek megvalósításán, mint eddig”. Az ukrajnai háborúra utalva kijelentette: nagyon fontos megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, és minden segítséget megadni az utóbbinak önmaga megvédésére.

A zöld paktum és a versenyképesség közötti kapcsolat fontosságát emelte ki a spanyol alsóház delegációjának feje, Francisco José Conde Lopez, hangsúlyozva, a közöségi védelempolitika terén is előrelépéseket kell tenni, az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak pedig véget kell vetni.

MTI