Erdélyi egyházfők: a szolidaritás és együttműködés révén lett sikertörténet a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Erdélyi egyházfők: a szolidaritás és együttműködés révén lett sikertörténet a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

Bár a román kommunista hatalom bomlasztás szándékával kényszerítette egy intézetbe 1948-ban a négy erdélyi történelmi egyház protestáns teológiáit, az szolidaritással és együttműködéssel az intézet sikertörténet lett – emelték ki a felszólalók csütörtökön a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet létrejöttének 75. évfordulóján.

Az erdélyi magyar protestáns lelkészképzést biztosító, egyetemi fokozatú intézményben a négy történelmi egyház vezetője és meghívottjaik idézték fel az 1948-as történéseket és következményeit. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a román kommunista hatalom nehézséget akart okozni a kisebbségi protestáns egyházaknak, de ez a javukra fordult. Azt hitték, a közös intézetbe kényszerített egyházak majd kontrollálják, sorra jelentik fel egymást. „A hatalom azonban nem számolt egy nagyon fontos erdélyi történelmi ténnyel: hogy itt a tordai ediktum szellemében akármilyen különbözőségek is voltak a különböző felkezetek között, a közös ellenséggel szemben mindig együtt tudtak harcolni” – jelentette ki.

A kisebbségi sors egybekovácsolta a felekezeteket, és megtestesítője a közös intézet lett. „Mi továbbra is szeretnénk ezt az intézetet mindenáron fenntartani, már nem kényszerből, hanem saját akaratunkból” – mondta. Kató Béla az egyesítést „szerzett házassághoz” hasonlította, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szász Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház kilépett belőle, és ma már a nagyszebeni egyetem részeként működik. Rámutatott: bár érthető, kisebbségi sorsban nem ajánlott a többséggel való egyesülés, „mert végül a teljes felmorzsolódás következik”. „Mert a többség soha nem érti igazán a kisebbség életét, viszont kisebbségi közösségben egymást erősítve, tisztelve lehet megmaradni” – húzta alá.

Hozzátette: az elmúlt 75 év története az azt átélők emlékeiben és a román titkosszolgálat, a Securitate levéltárában is él, és reményét fejezte ki, hogy az idő múlásával egyre objektívebb lesz a megítélése. Bogdán Szabolcs János püspök közölte: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját lelkészképző intézeteként tekint az intézményre, fenntartását közös kötelességnek, felelősségnek tartja. A partiumi lelkészek 95 százaléka itt készül hivatására. „Meggyőződésünk, hogy a Partiumban és Erdélyben született fiatalok itt, ebben az intézetben tanulva értik meg igazán, milyen feladatai vannak egy romániai magyar református, protestáns lelkipásztornak” – jelentette ki.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke emlékeztetett: 1948-ban 468 római katolikus, 531 református, 8 evangélikus, 38 unitárius és 226 szász evangélikus iskolát zártak be. Teológiai tanárokat hurcoltak meg, és az intézetben kollaboránsok is jelen voltak, de „az erőszak gyermeke” bebizonyította létjogosultságát – mondta. Figyelmeztetett: „már nem Keletről érkezik a keresztényellenes ideológia, hanem Nyugatról”, és ma is hely kell állni. Meggyőződésének adott hangot, hogy együtt továbbra is sikerül megmaradni egyházként, erdélyi magyar közösségként.

Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szerint 1948-ban nem egymás ellenében forgácsolódtak szét az energiák, hanem „hit és sorsközösség”, Európában egyedülálló intézmény jött létre. „Megsemmisülés helyett itt ma élet van” – jelentette ki. A történelmi egyházak közötti együttműködést értékelve felidézve, hogy 1920-ban, amikor 33 erdélyi evangélikus gyülekezet egyházi struktúra nélkül maradt, az erdélyi református egyház segítséget ajánlott. A jubilálókat köszöntő Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1948-ban elkobzott egyházi ingatlanok többségének restitúciója még várat magára. Rámutatott: a világban történt változásokat látva ma is nagy szükség van a keresztény gyökerek ápolására, a közjó szolgálatára, közösségépítésre, és támogatásról biztosította az egyházakat.

Ciprian-Vasile Olinici román vallásügyi államtitkár a magyar egyházak helyállását méltatta, „hősi tettnek” nevezte. Közölte: a teológiai intézet jelenléte és szerepe megkérdőjelezhetetlen, és a román kormány támogatását ígérte.

Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja kiemelte: a történelmi egyházak akkor sem féltek megvallani hitüket, vállalni nemzeti önazonosságukat, amikor az hátránnyal járt, ezért győztek. Hozzátette, ma is szükség van a közös bátor fellépésre a magyar oktatás, nemzeti identitás védelmében. Az ünneplőket a szász evangélikus egyház részéről Gerhard Servatius-Depner, a Kárpát-medencei partnerintézmények részéről Somogyi Alfréd, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja köszöntötte. Az intézmény történetét Kovács Sándor rektor ismertette. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben évente 20-25 református, unitárius és evangélikus lelkipásztort képeznek.

MTI

Borítókép: Kiss Gábor, MTI

Kapcsolodó cikkek

  • Tánczos Barna: Székelyföld volt, van és lesz

    Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein