Fehér megyei ,,magyar csodaként” tekintenek Székelykocsárdra - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Fehér megyei ,,magyar csodaként” tekintenek Székelykocsárdra

Székelykocsárdon került sor a Fehér Megyei Magyar Napok egyik szombati rendezvényére, amelyen részt vett Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. A román többségű, de magyar polgármesterrel rendelkező község vezetője, Csegezi Edit Zsuzsanna a magyar szórványoktatás megerősítését tartja fő célkitűzésének.

A június 9–12. között zajló Fehér Megyei Magyar Napok fő helyszíne a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvara, ugyanakkor a dél-erdélyi város rendezvénysorozata kiegészült további két helyszínnel, Székelykocsárddal és Tompaházával. A szombati székelykocsárdi rendezvény keretében a helyiek és a környező településekről érkező magyarok a református templom mellett felújított és átépített magyar házat vehették birtokba.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az 1951 főt számláló Székelykocsárd községben mintegy 30 százalék magyar él, mégis sikerült immár másodszor „elkövetni” azt a választási bravúrt a helyhatósági választásokon, hogy a községnek Csegezi Edit Zsuzsanna tanárnő személyében magyar polgármestere legyen, akire jelentős számú román is szavazott, miután első mandátuma sikertörténetnek számított a község életében. Az elöljárónak tucatnyi európai uniós pályázatot sikerült megnyernie és elindítania.

Magyar oktatási szempontból az utóbbi években sikerült létrehozni egy olyan szórványiskolát, amely óvodától nyolcadik osztályig a Fehér megyével határos Maros és Kolozs megye 7 településéről iskolabuszokkal szállít Székelykocsárdra minden nap 25 gyereket többségében román falvakból, ahol napjainkra megszűnt a magyar oktatás. Az ünnepség keretében Csegezi Edit polgármester elmondta, abból az alapigazságból indultak ki, hogy iskola nélkül nincs jövő. Sok munkával, utánajárással, és a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság hathatós anyagi támogatásával sikerült elérni, hogy a székelykocsárdi iskola épületei megteltek gyerekzsivajjal, a magyar házban pedig délutáni foglalkozások várják a helybéli és a más falvakból érkezett gyerekeket. ,,Székelykocsárdon történelmet írtunk: 30 százalék magyar lakosság mellett nem csak a polgármester magyar, hanem soha ennyi magyar önkormányzati képviselőnk nem volt. Köszönjük a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, hogy nem csak szép szavakkal, hanem jelentős anyagi támogatással is odaálltak a székelykocsárdiak mellé” – fogalmazott a polgármester.

Potápi Árpád János, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözlő beszédében úgy fogalmazott, Székelykocsárdon 102 éve nem járt magyar államtitkár. A külhoni támogatásokról szólva azt mondta, ha könyvet kellene bemutatni arról, hogy az elmúlt 12 évben a kormány milyen támogató tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében és a nyugati diaszpórában, és minden napra egy-egy támogatás jutna, akkor egy százezer oldalas könyvet kéne írjunk. A sok templom, egyházi és közösségi épület önmagában háromezer oldalt venne el. A határon túli óvodák újabb ezer oldalt képviselnek, és ha a vállalkozók támogatását is hozzávesszük, akkor további több tízezer oldalra rúgna ez a lajstrom”.

Potápi Árpád az elmúlt évek legnagyobb sikerének azt tartja, hogy meg tudták erősíteni a nemzeti összetartozás érzését a magyarok között, bárhol is éljenek a világon. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a szülők magyar oktatási intézményekbe írassák gyerekeiket. Példaként a székelykocsárdi magyar oktatást emelte ki, amely nemcsak a helyi magyar gyerekekre és fiatalokra összpontosít, hanem más települések magyarjaira is.

A székelykocsárdiakat arra biztatta, hogy 10-20 múlva a lakosság arányában akár az ötven százalékot, vagy ennél nagyobb arányt is érjenek el. ,,Számarányunk fontos ahhoz, hogy megőrizzük az óvodát, az iskolát, az intézményeinket” – fogalmazott a budapesti politikus, aki ismételten megköszönte a székelykocsárdi és az erdélyi magyarságnak azt, hogy az idei országgyűlési választásokon a határon túli területekről érkezett szavazatokkal együtt 318 083 voks érkezett arra, hogy a magyar kormány folytathassa tevékenységét.

A Fehér Megyei Magyar Napok főszervezője, Nagyenyed alpolgármestere, Lőrincz Helga szerint Nagyenyedről és Gyulafehérvárról határozottan úgy látják, hogy Székelykocsárdon „becsületes magyar közösség él”. „A kocsárdiak nagyon büszkék lehetnek arra, hogy ilyen polgármester asszonyuk van, és mögötte ilyen csapat áll” – hangoztatta az enyedi alpolgármester. Lészai Róbert református lelkipásztor – aki egy éve került fiatal lelkészként a faluba – a Krónikának elmondta: a református egység napján, május 22-én a székelykocsárdi volt az egyike annak a tíz dél-erdélyi templomnak, amelyet ünnepélyes keretek között szenteltek fel Kárpát-medencei református püspökök.

A lelkipásztor szerint jó jel, hogy a faluban egyre több a sokgyerekes – akár négy-öt gyereket is vállaló – magyar család, ami azt mutatja, hogy a fiatal nemzedék is jövőt lát a helyi közösségben. ,,Nem csak a templomot, hanem a református gyülekezeti házként is szolgáló magyar házat sikerült közös összefogással és magyar állami támogatással felújítani. Olyan elkötelezett közösség ez, amelyre hosszú távon lehet számítani” – fogalmazott lapunknak a lelkipásztor.

Forrás: Krónika Online

Kapcsolodó cikkek

  • Szórványban is fontos a Csemadok

    A Csemadok Nyitranagykéri Alapszervezetének ikonikus személyiségei Száraz Erzsébet és László, házaspárként kapták meg idén a Csemadok Közművelődési Díját.