A dél-szlovákiai régiókban egymást érik a furcsa feljelentések a nemzetiségi ügyek kapcsán. A feljelentések mögött álló Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Združenie Slovenskej Inteligencie, ZSI) a kilencvenes évek hagyományait követve vallja, hogy Dél-Szlovákia az irredentizmus fellegvára. A parlament kisebbségi bizottságának alelnöke is érintett.
A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete dokumentálhatóan nagyjából öt éve foglalkozik aktívan a déli régiók nemzetiségi viszonyainak monitorozásával. A visszásnak tartott fejlemények listázásán túl több esetben is feljelentéseket is tesz. Az elmúlt években többen is szembesültek az ellenük zajló rendőrségi eljárással: Berényi József négy éve került az egyesület figyelmének központjába, dunaszerdahelyi és gútai esetekkel kapcsolatban is nyomozás indult, miután a magyar szimbólumokat és a himnuszt kifogásolták. A múlt héten Bős polgármesterének, Fenes Ivánnak volt jelenése a rendőrségen, méghozzá a településen elhelyezett emléktáblák és megemlékezések kapcsán. A feljelentésáradat borítékolhatóan folytatódik a jövőben is, a ZSI ugyanis aktívan követi a régió eseményeit.
A múlt és a jelen emberei
Az, hogy pontosan ki is áll a feljelentések és a monitorozás mögött, nem teljesen világos. A ZSI a nemzetiségi ügyekben deklaráltan a társulás mellett működő úgynevezett „szlovák-magyar kapcsolatok szakértői bizottságára” támaszkodik, az érintett bizottság dolgozta ki az irredenta aktivitásokról szóló jelentést – benne az utalásokkal a feljelentésekre. A testület a párkányi születésű, kulturológus végzettségű és a Matica Slovenskában is aktív Margaréta Vyšná koordinálásával ténykedik. Vyšná szakterülete a szlovák kultúraszervezés a déli járásokban, rendszeresen ő publikálja a bizottság állásfoglalásait az aktuális, jellemzően szlovákiai magyar érintettségű témák kapcsán.
A bizottság tagjainak névsora több állásfoglalás alatt is feltűnik és időnként változik. Vannak állandó tagok, akik neve a magyar közösség előtt is ismert: például Rafael Rafaj, az SNS volt képviselője és egyik legaktívabb tagja – aki 2022-ben egyébként belépett a Republika pártba. További két volt SNS-képviselő, a nyugdíjas Štefan Paulov és Jozef Prokeš is feltűnik a tagok között, dél-szlovákiai érintettsége van Edita Rechtorisová ógyallai vállalkozónak.
Noha leginkább visszavonult politikusok kapnak szerepet a szervezetben, a jelenlegi kormánykoalíció is személyesen kötődik az ZSI tevékenységéhez. A szakértői bizottság tagjai között 2024 végén egy nyelvi jogi állásfoglalásban ugyanis felbukkant Ivan Hazucha mérnök neve.
Hazucha jelenleg is aktív parlamenti képviselő a Smer színeiben, rimaszombati születésű és a Matica Slovenská aktív tagja, ráadásul a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának alelnöke. 2024 májusában Rimaszombatban a Matica Slovenská rendezvényén foglalkozott többek között a magyar településeken megszűnő szlovák iskolák kérdésével. Hazucha lapunknak elmondta, hogy valóban tagja a szakértői bizottságnak, de annak tevékenysége nem esik a ZSI hatáskörébe. A rimaszombati képviselő állítása szerint nem vett részt a jelentés megírásában, de ismeri annak tartalmát és „nagyon súlyosnak tartja.”
Ideális esetben mindenkinek el kéne olvasnia és annak alapján kialakítania a saját véleményét
– jelentette ki Hazucha.
Minden bokorban irredenta
Bár az nem teljesen világos, hogy pontosan ki is a legaktívabb a Szlovák Értelmiségiek Egyesületében és a magyar szakértői csoportjában, a társulás az egyik kiemelt feladatának tekinti a nemzetiséginek tartott visszaélések dokumentálását – és az esetek nagy részében feljelentéssel is megpróbálkozik. Az interneten is fellelhető, 2023-as jelentés a „dél-szlovákiai irredentizmus növekedéséről” részletesen taglalja, mi minden sorolható ebbe a kategóriába. A 2021 és 2023 közötti fejleményeket taglaló kiadvány terjedelmes anyag, 244 oldalon keresztül sorolják a sérelmeket és az esettanulmányokat.
Általánosságban véve elmondható, hogy az ZSI szerint több fronton is zajlik a szlovák állam hatalmának aláásása – például a nemzetközi kapcsolatok, a kultúra, a sport, az iskolaügy, a vállalkozások, a politika és az egyházpolitika terén. A szuverenitás megsértése több módon történhet, a szimbolikus megemlékezések mellett jellemzően azokat a kezdeményezéseket listázzák, amelyeknek köze van a kisebbségpolitikához.
Az egyesület kiindulópontja, hogy „Magyarország (…) rendszerszinten a Szlovák Köztársaság meggyengítésén és széthullásán dolgozik.” A ZSI úgy látja, hogy ezek az ambíciók száz év alatt sem változtak, ráadásul a szlovák állam a széthullás küszöbén áll a hatóságok tehetetlensége miatt. A szakértői bizottság szerint a magyar terv a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 nevű iratból fejthető meg, ami az önkormányzatiság és az autonómia minél szélesebb körű megvalósításával számol és azzal, hogy a magyar régiók a jövőben egy gazdasági egységet alkotnak. A koncepciót egyébként Szász Jenő Nemzetstratégiai Kutatóintézete dolgozta ki, de aligha nevezhető hivatalos, a magyarországi külpolitikát befolyásoló dokumentumnak. Említésre kerül több más stratégiai dokumentum is, például a valóban relevánsnak tekinthető, déli régiók gazdasági összekapcsolására törekvő Baross Gábor terv. A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete szerint a szlovák állam felszámolását elősegíti a történelmi kerettanterv, amely azt sugallja, hogy a Magyar Királyság előtt nem létezett érdemi államalakulat a régióban, de a Selye János Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) szintén cinkosai a folyamatnak.
Nyugatra fókuszálva
Bár a jelentés a nevében országosan foglalkozik a magyar térnyeréssel, a listázott sérelmek közül feltűnően sok olyan eset kerül említésre, amely Dunaszerdahely önkormányzatához kötődik, esetileg Bős, Gúta, Komárom, vagy határ menti projektek kerülnek még elő a példák között. Közép- és Kelet-Szlovákia az irredentizmus szempontjából a ZSI szerint gyakorlatilag nem is létezik. A korszellemnek tudható be, hogy a jelentés kiemelt célpontja Gyimesi György, aki 2021 és 2023 között egyedüli parlamenti képviselőként foglalkozott a kisebbségi jogkiterjesztéssel.
A kultúra és sport területén a ZSI nehezményezi Dunaszerdahely stratégiáját, mivel a város 2020-tól a magyar vonatkozású ünnepeken kitűzi a magyar zászlót – ez a társulás szerint feszültséget vált ki a helyi közösségben. Említésre kerül az Új Egység mozgalom trianoni motoros rendezvénye és az, hogy a Daniel Lipšic vezette speciális ügyészség nem volt hajlandó érdemben is cselekedni a ZSI hazaárulást említő beadványaival kapcsolatban. Szladits Károly jogász szobrának felállítása, valamint a lakosságcserére és a magyarok deportálására emlékező 2023-as konferencia szintén zavarja az egyesületet, a szlovák szervezet olyan ellenemlékművet emelne, ami a drasztikus magyarizációra és a szlovákok 1938-45 közti jogfosztására emlékeztet.
A dunaszerdahelyi sérelmek között szerepel, hogy a társadalmi tér a városban „magyarizálódik” – példa erre a Csemadok a Duna Menti Tavasz színjátszófesztivál 40. évfordulójára emlékező plakettje, az utcák célzatos elnevezése, de az is, hogy az I. és II. világháború emlékére készült emlékművön a szlovák felirat az előtérben elhelyezett márványtömbre fért „csak” fel.
Irredenta kulturális eseménynek számít a Pázmáneum polgári társulás gálaestje, a Magyar Majális, a bősi magyar zászlóállítás, a trianoni fáklyás menet. Túllépve a dél-szlovákiai régión a Sine Metu társulás Szilágyi Dezső tátrai turizmusfejlesztésre utaló, tarajkai kilátón újraavatott emlékplakettje sem jutott át a ZSI nemzetiségi kritériumain.
Bajkeverő iskolák és vállalkozók
„A gyermekeket a magyar tannyelvű óvodákban és iskolákban rendszerszinten ellenségesre nevelik a szlovák államisággal szemben” – állapítja meg a ZSI a jelentésben és káros példaként említi a tömegeket egyesítő és civil szervezetek által megvalósított trianoni összetartozás táncát, valamint a dunaszerdahelyi szlovák nyelvű iskola megszüntetését – ez ügyben egyébként Berényi József megyei alelnököt is kihallgatta a rendőrség, 2021-ben. Feketelistára került a magyar óvodaépítés (szintén egyetlen konkrét dunaszerdahelyi példával illusztrálva), a Rákóczi Szövetség Szülőföldön Magyarul programja és a dunaszerdahelyi MCC, amely „irredenta oktatási szervezet” megjelölést kapott.
A következő fejezet a vállalkozásoké, a ZSI bevezeti a „Szlovák Köztársaság-ellenes vállalkozási tevékenységek” fogalmát. Ilyet végez, aki erősíti a magyar vállalkozók piaci pozícióit, a gazdasági autonómiát, vagy megszilárdítja a magyar-magyar vállalkozói kapcsolatrendszert.
Némileg zavaros összefüggéssel említi a jelentés Világi Réka 78 vállalatos céghálózatát és Világi Oszkár nagyvállalkozó szponzorációs tevékenységét a Felvidéki Vágta és a fesztiválok kapcsán. A jelentés sajátos színfoltja egy lakosági panasz a Billához, amelynek célpontja a dunaszerdahelyi részleg biztonsági őre, aki „Magyarul!” kijelentéssel kommentálta a hangosbemondó értesítését. Egy öntudatos és kiváló hallással rendelkező szlovák hazafi meghallotta a kijelentést és írásos panaszt tett a cégnél.
Külön fejezetet kapott az éves szinten megrendezett Felvidéki Vállalkozói Expo, valamint – szintén némileg érthetetlen módon kiemelve a többi hasonló együttműködés közül – a párkányi régió községeit tömörítő Ister-Granum társulás, amely a ZSI szerint egy „magát európainak álcázó magyar-magyar együttműködés,” valamint az a tény, hogy a lévai kórház feliratait állítólag Gyimesi György nyomására kétnyelvűsítették.
Politikai sérelmek
A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete a jelentés politikai szekciójában említi a gútai képviselő-testületi himnuszéneklés ügyét, valamint az április 12-i, Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának bevezetésére irányuló törekvéseket. A ZSI szerint az, hogy ezzel a témával egyáltalán foglalkozhatott a parlament, az elemi tájékozatlanság jele, mivel a szlovák képviselők nem tudtak eleget az 1938-as kitelepítésekről és arról, hogy ennek apropóján inkább november másodikát kellene az üldözött és kitelepített szlovákok emléknapjává nyilvánítani.
Ódor Lajos kinevezése ügyvezető miniszterelnöknek egy bekezdést ért meg a jelentésben, itt említik meg azt is, hogy az akkor még Bukovszky László vezette kisebbségi bizottság egyik hosszú távú célja Szlovákia multietnikus állammá változása – aminek egyik jele a vietnami kisebbség hivatalos elismerése. Külön szekciót kaptak a magyarországi politikusok szlovákiai megnyilvánulásai: Pánczél Károly kijelentései az elszakított területekről, Navracsics Tibor 2023. szeptemberi „irredenta” vizitje, Szijjártó Péter külügyminiszter gútai és dunaszerdahelyi látogatása (a szlovák külügy részvétele nélkül), Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter 2023. októberi komáromi útja, valamint Zsigmond Barna Pál képviselő dunaszerdahelyi munkaútja.
A ZSI kritikájából nem marad ki a Magyar Szövetség sem – a szakértői csoport szerint a párt programja egyenesen alkotmányellenes, mivel szorgalmazza egy kisebbségvédelmi törvény elfogadását. Ez a szlovák nemzetvédők szerint átlépi a törvény által biztosított kereteket, mivel előnyben részesíti a magyar kisebbséget másokkal szemben, meghaladja Szlovákia nemzetközi keretvállalásait és még a hazai jogrendbe is beavatkozik. A kisebbségi törvény mellett a magyar egyházmegyére, az állami szimbólumokra, a vasúti kétnyelvűségre és a magyar segélyhívó vonalakra vonatkozó célkitűzések is jogsértőek – utóbbi azért, mert akár járhatna a vietnámiaknak is.
Őry Pétert, a Magyar Szövetség jelenlegi alelnökét a „szlovákellenes ultraaktivizmus” képviselőjeként említi a dokumentum, Ravasz Ábelt az új kisebbségek – például a goralok – öntudatosodási ösztönzése miatt vonják felelősségre, Gyimesi György pedig visszatérő szereplőként kap bírálatot a kisebbségi vonatkozású célkitűzéseiért.
Esterházy János emlékének ápolása kapcsán a Szövetség a Közös Célokért („ultra-irredenta társulás”) is említésre kerül, csakúgy, mint a martosi Esterházy Akadémia.
A ZSI zárómegállapításában kijelenti, hogy a szlovák intézmények tétlenül nézik az állam szétesését és szabad kezet engednek a magyar terjeszkedésnek. A bűnüldöző szervek „végső soron felelőtlenül együtt dolgoznak a magyar irredentával, aminek nincs párja egy szomszédos államban sem” – panaszkodik a társulás. Mindenesetre a feljelentésekkel következetesen foglalkoznak továbbra is.
Forrás: Tokár Géza/Új Szó
Borítókép: Facebook/Bős város
