Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok

Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a máramarosi megyeszékhelyen. Az RMDSZ tervét azonban egyes román városi tanácsosok egyelőre megakadályozták. Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere és Dávid Lajos, a bányavidéki magyarságot összefogó Teleki Magyar Ház vezetője nyilatkozott a Krónikának a névadási tervről és a gáncsoskodásról.

Egyelőre „parkolópályára” került a máramarosi megyeszékhelyen az RMDSZ kezdeményezte terv, miszerint jeles magyar személyiségekről, a városhoz több szállal kötődő Jókai Mórról, valamint Lendvay Márton színművészről, a város szülöttjéről neveznének el utcákat.

Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta, kezdeményezésükre a helyi tanács októberben jóváhagyta a magyar utcanevekről szóló határozatot: ennek értelmében Jókai Mór nevét viselné a Jókai-domb melletti volt Construcției utca, Lendvay Mártonét pedig a Színház melletti December 30 utca. Lendvay Márton szobra, amely Trianon után eltűnt a térről, sokáig raktárban állt, ma a Városligetben őrzi a színművész emlékét Nagybányán. A határozat szerint négy román személyiségről is elneveztek volna utcákat. Walter Friedrich lett a volt Luminiței, Pokol Elek, azaz Alexiu Pocol a Városháza előtti tér, Episcop Martir Alexandru Rusu (a volt Industriei), valamint Parc Arhiepiscop Iustinian a Központi Park (az épülő ortodox katedrális melletti liget).

A folyamat azonban az alpolgármester elmondása szerint megakadt, miután a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosai berzenkedtek és emiatt a folyamat elakadt. Egyébként a 23 fős nagybányai városi képviselő-testületben ketten voltak RMDSZ-esek a tavaly júniusi helyhatósági választásig, akkor azonban sikerült háromra növelni a tanácsosi mandátumok számát. Máramaros megye székhelyén a népszámlálási adatok szerint 108 759 fős a lakosság, ebből 7,74 százalék vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Pap Zsolt elmondta, 2024-ben a régi tanács utolsó ülésén – október 31-én járt le a régi tanácsosok mandátuma – olyan határozatot fogadtak el, ami hat nevet változtatna: ezek közt vannak tér- és utcanevek. „A hatból kettő magyar név: Jókai és Lendvay. Ez úgymond »kivágta a biztosítékot« bizonyos román kollégáinknál, nevezetesen a liberálisoknál, és némi csűrés-csavarás után kibukott belőlük: az zavarja őket, hogy magyar nevekről van szó” – elevenítette fel Pap Zsolt.

Hozzátette, a másik négy névvel nem volt problémájuk a liberálisoknak, csak a két magyarral. „Elkezdték mondani, hogy Jókai Mór az 1848-as forradalomkor románellenes volt, és ehhez hasonló butaságokat – mindezzel felbőszítettek egyeseket a helyiek közül, akik az illető utcákban élnek. Nagyon érdekes, hogy csak abból a két utcából jöttek tiltakozni, amelyeket a magyar személyiségekről akarunk elnevezni. A következő tanácsülésre eljöttek ezek a lakosok, felszólaltak, kifejtették nemtetszésüket az utcanévváltozással kapcsolatban” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, ezek a helyiek azt kérték, hogy még ne lépjen hatályba a tanácsi határozat, hanem halasszák el. „Tulajdonképpen január 1-jétől kellett volna érvénybe lépnie. Még decemberben megszavaztunk egy másik határozatot, hogy kicsit nyugodjanak meg a kedélyek. Az újabb határozat kimondja, hogy egy évig el van halasztva a régi határozat érvényesítése, ami azt jelenti, hogy csak 2025 decemberében lépne érvénybe. Tehát nincsen visszavonva, csak úgymond szünetel” – fejtette ki az alpolgármester. Úgy fogalmazott, nekik, RMDSZ-eseknek ki kell használniuk ezt az időt, hogy politikailag lehessen megoldani a kérdést.

Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára. Fontos lenne a Jókai és Lendvay utca „Én már rég akartam a magyar utcaneveket, de kivártam, hogy a polgármesternek is legyenek javaslatai. Ekkor a javaslatban összesítettem a magyar és a román neveket. Utóbbiak közül az egyik ortodox, a másik görögkatolikus püspök. Úgyhogy ha a tanácshatározatot visszavonják, akkor az összes javaslatot vissza kell vonniuk. Ha mindenik nevet külön lehetne visszavonni, akkor a két magyarral ezt már rég megtették volna, de így nem merik, mert az »kiütné a biztosítékot« az ortodoxoknál és a görögkatolikusoknál is” – hívta fel a figyelmet az alpolgármester.

Kifejtette, Jókai és Lendvay esetében olyan fontos személyiségekről van szó, akiknek erős a kötődésük Nagybányához, ezért lenne fontos róluk elnevezni utcákat. „Mondjuk Tudor Vladimirescu utca minden településen van, ha volt köze az illető helyhez, ha nem. De Jókai és Lendvay konkrétan kötődött ehhez a városhoz. Ugyanakkor ez az utcanév-vita arra is jó példa, hogy a jogainkat nem kapjuk meg csak úgy, küzdenünk kell értük” – hangsúlyozta Pap Zsolt. Magyar személyiségekről elnevezett utcák Nagybányán Dávid Lajost, a bányavidéki magyarságot összefogó nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőjét arról kérdeztük, mi lenne a jelentősége az ottani magyarság számára, ha Jókai Mór és Lendvay Márton színművész (1807 – 1858) nevét egy-egy utca viselhetné. „Ha végiggondolom, a városban csak néhány utcánk viseli magyar személyiség nevét: Ferenczy Károly utca, Petőfi utca, Hollósy Simon utca – ezek még a kommunizmus idején kaptak magyar elnevezéseket. Az elmúlt 35 évben nem sikerült újabb utcákat magyar személyiségekről elnevezni. A nagybányai születésű Lendvay Márton és Jókai Mór emlékezete pedig élénken él a helyi magyar közösség emlékezetében” – fejtette ki Dávid Lajos. Kiemelte, a Nagybányán 1807-ben született Lendvay a reformkor nagy színészegyénisége volt. Az apja sótiszt, ő adta fiának a Márton nevet, „mert ez nagyra hivatottságra utaló név, s az újszülött nem azért jött a világra, hogy elkallódjék”. Lendvay Nagybányán járt iskolába, ekkor még elsősorban műkedvelőkhöz, vándortársulatokhoz csapódva próbálgatta magát a színpadon, de kísérletezései – erős lámpaláza következtében – kudarcba fulladtak.

„Létezik egy anekdota, miszerint első szerepe annyira rosszul sikerült, hogy szégyenében elbujdosott, és a környék erdeiben keresték a szülei, amíg megtalálták. Nem indult tehát zökkenőmentesen a pályája, de aztán egyre nagyobb sikereket ért el, Kolozsváron lopta be magát a színházlátogatók szívébe, végül az 1837-ben megnyíló Nemzeti Színház első társulatának vált jeles színészegyéniségévé. Amikor fiatalon, 51 éves korában meghalt, huszonötezres tömeg kísérte utolsó útjára Budapesten” – magyarázta Dávid Lajos. Őrzi a város Lendvay Márton emlékezetét Lendvay szülővárosa folyamatosan követte a színészi pálya alakulását: már 1844-ben díszpolgárrá választották – egyébként ekkor járt utoljára Nagybányán. 1881 májusában emléktáblát avattak főtéri szülőházának falán, majd egy újabb kezdeményezés született: szobrot állítottak a tiszteletére. A Lendvay-kultusz jelenleg is élénken él a nagybányai magyar közösség tudatában. Jókai feleségének, Laborfalvi Róza színésznőnek volt egy közös gyermeke Lendvay Márton színművésszel

„A kétnyelvű emléktábla ma is látható a szülőházán. És áll Verő László alkotása is, a mellszobor, amelyet 1900-ban állítottak fel az egykori Polgári Kör előtti Lendvay téren. Ez a szobor ma – hosszas vándorlás után, hiszen Trianont követően lebontották, sokáig raktárban állt, csak a »kis magyar világban« állították fel újra a főtéren – a Városligetben őrzi Lendvay emlékét. 1910-ben az ő nevét kapta az akkor felépült Szent István Szálló gyönyörű szecessziós színházterme, s az 1989-es rendszerváltást követően a helyi műkedvelő színjátszó kör is a Lendvay nevét viselte” – mutatott rá a Teleki Magyar Ház vezetője. Hogyan lett Jókai-domb a Jókai-domb? Dávid Lajostól azt is megtudtuk, hogy Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára. A látogatás nem csak a város lakóiban, de Jókai életművében is mély nyomott hagyott, aki több írásában is megörökítette élményeit. Mint elmondta, a Városliget végében található a domb, amelyen a Hollósy-féle festőiskola első műterme, a nevezetes szénatároló állt, s amelyet a mai napig Jókai-dombként ismer a város magyarsága.

A domb Jókai látogatása nyomán kapta nevét, amikor az író arra sétált vendéglátóival, többek között Schönherr Gyula neves nagybányai történész édesanyjával, Csausz Annával, aki a város zenei életének egyik meghatározó személyisége, kitűnő zongoraművész volt. Az író sokáig gyönyörködött az eléje táruló látványban, majd megkérdezte: „Mi a neve ennek a dombnak?” „Eddig nem volt neve; e perctől kezdve Jókai-domb! Így lettem én váratlanul keresztanyja ennek a dombnak” – írja a sétára visszaemlékezve Csausz Anna. Dávid Lajos azt is elmondta, hogy a Petőfi utca és a tervezett Jókai utca a domb két oldalán kapaszkodik fel a hegyoldalra. Ebből a szempontból is nagyon jó lenne, ha megvalósulhatna a városi tanácsi határozat. Laborfalvi Róza törvénytelen gyereke Mint Dávid Lajos magyarázta, a Lendvay-kultusz ápolásában, konkrétan a nagybányai szoborállítás megvalósulásában Jókainak is komoly szerepe volt. Tisztelte a nagy színészt, de nemcsak ezért támogatta a szoborállítást. Ugyanis amikor Jókai – a hagyomány szerint – 1848. március 15-én Laborfalvi Rózát megismerte, majd később feleségül is vette a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvinak már volt egy 12 éves, házasságon kívül született lánya. A Benke Róza nevű kislány apja pedig nem más volt, mint Lendvay Márton. 1861-ben Benke Rózának is született egy házasságon kívüli lánya – méghozzá a híres szívtiprótól, Andrássy Gyula gróftól –, a gyermeket szintén Rózának nevezték el.

Lendvay Márton színművész 1807-ben született Nagybányán. Miután Benke Róza fiatalon meghalt, az író és felesége magukhoz vették és saját gyermekükként nevelték a kis Rózácskát, Laborfalvi Róza unokáját. Jókai hivatalosan is nevére vette a kislányt, aki csak kilencéves korában tudta meg, hogy mi is az igazság „szüleivel” kapcsolatban. „Ez a Róza lett aztán a Feszty Árpád festő felesége. Ily módon a magyar kultúra személyiségeinek egész hálózata bontakozik ki ebben a történetben. Nagyon érdekes kapcsolódási pontok fedezhetőek fel, hiszen Feszty Árpád is jó kapcsolatban állt gróf Teleki Sándorral, aki nagybányai otthonában, a mai Teleki Magyar Ház épületében fogadta a festőt, amikor az több hetet Nagybányán töltött és itt alkotott. Szorosan összeszövődtek a szálak ezek közt a személyiségek között – és végülis szorosan kapcsolódik mindahhoz, hogy Jókay és Lendvay emlékezetét a jövőben is is őrizni szeretnénk” – emelte ki Dávid Lajos. A Jókai-domb a Városliget végén található, fákkal benőve, körülvéve.

Forrás: Krónika

Kapcsolodó cikkek

  • Rákos Péterre emlékeztek Kassán

    Emlékkonferenciát tartottak Rákos Péter irodalmár, hungarológus, tudós, műfordító, egyetemi oktató, humanista születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Kassán.