Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
A fideszes politikus kedd este posztolt Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a székely zászlót immár tíz éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot. Németh Zsolt kitért rá, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy nappal korábbi, „jubileumi Facebook-posztja” miatt kedden berendelte a bukaresti magyar nagykövetet és kijelentette: Romániában nincs Székelyföld, ezért nem lehet szimbóluma sem.
„A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta. Aurescu Külügyminiszter Úr kiváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A kormánypárti politikus egyúttal leszögezte: Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is. Németh Zsolt egyébként a strasbourgi bíróság ítélete kapcsán arra utalhatott, hogy két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.
Tőkés 2016-ban fordult az európai bírósághoz a nagyváradi európai parlamenti képviselői irodájának erkélyére kitűzött székely zászló ügyében, amelyet a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben reklámzászlónak minősített, a váradi rendőrség pedig felszólította a székely lobogó és partiumi zászló eltávolítására. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság helyt adott Tőkés panaszának, megállapítva: a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos. Mint arról beszámoltunk, bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld” nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti” a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják, „Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát”. Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!” A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld” jelképeinek használatára. (A román külügy közleményében folyamatosan kis betűvel tünteti fel a Székelyföld Ținut Secuiesc román elnevezését).
A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell”. „A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügyi közlemény.
Forrás: Krónika Online