Tusványos - Németh Zsolt: az ENSZ alapokmányán alapuló világrend "recseg-ropog" - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Tusványos – Németh Zsolt: az ENSZ alapokmányán alapuló világrend „recseg-ropog”

Németh Zsolt szerint „recseg-ropog” a jelenlegi világrend, a jövő új világrendjét pedig az fogja alapvetően befolyásolni: miként viszonyul Oroszországhoz a nemzetközi közösség.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egy szerdai pódiumbeszélgetésén elemezte az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult helyzetet és a  magyar diplomácia mozgásterét.

Mint kifejtette: a jelenlegi világrend az ENSZ 1945-ös alapokmányán alapul, amelyben alapvető jogelv a szuverén nemzetek egyenlősége, nemzetközi béke és biztonság szolgálata, a jólét erősítése, és az emberi – közük a kisebbségi – jogok garantálása. Ezt a struktúra azonban most „recseg-ropog”, mert Oroszország, amely a Biztonsági Tanácsnak is tagja, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában rögzített elveket – tette hozzá.

Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel – vázolta a dilemmát a külügyi bizottság elnöke.

Rámutatott: Magyarország következetesen elítélte az orosz agressziót és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Ennek jegyében – igaz, hogy nem fegyverrel, de – üzemanyaggal, egészségügyi tisztek kiképzésével segítséget is nyújt Ukrajnának. Másfelől a háborút nem lehet ürügyként elfogadni az Ukrajnában élő nemzeti közösségek diszkriminálására, és Ukrajnának tudnia kell, hogy a Nyugat felé Közép-Európán keresztül vezet az útja.

Úgy értékelte, meg kell találni az egyensúlyt a politikai kommunikáció és Magyarország stratégiai célkitűzései között. Szerinte fantasztikus diplomáciai siker, hogy a szankciós politika a lehető legkevésbé sújtja az országot, miközben Magyarország tíz szankciós csomagot megszavazott. Más kérdés, hogy Brüsszel úgy állítja be, mintha mindegyiket megvétózta volna – jegyezte meg.

Németh Zsolt úgy vélekedett: a vilniusi csúcson megfogalmazott NATO-politika, amely Oroszországot fenyegetésként nevezte meg, de Ukrajna NATO-csatlakozását a háború befejezésének feltételéhez kötötte, konvergál a magyar állásponttal.     Szerinte a nemzetpolitikai célok érvényesítésnek fontos előfeltétele, hogy Magyarország a szomszédságát „amennyire lehet” maga mellett tudja tartani és kiemelten kezelje közép-európai szövetségi rendszerét.

Boris Kálnoky, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány médiaiskolájának vezetője a pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: semmi értelme a további vérontásnak, mert a frontvonal bemerevedett, a haditechnika mindkét fél számára lehetetlenné teszi az áttörést, ha pedig mégis folytatják a háborút, akkor ennek politikai okai vannak.

Szerinte az Európai Uniónak nem érdeke átvenni a mérsékelt, kiegyensúlyozott magyar álláspontot, mert a háborús helyzetet most kihasználhatja arra, hogy egyfajta szövetségi államrendszerbe kényszerítse a tagállamokat.

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője megállapította: az orosz agresszió közelebb tolta Ukrajnát a NATO-hoz, illetve politikai értelemben a Nyugathoz. Úgy vélte, bár most nincs sok esély a tűzszünetre, a béke megteremtése nehezen képzelhető el Oroszország biztonsági érdekeinek figyelembe vétele nélkül.

MTI

Fotó: MTI/Veres Nándor

Kapcsolodó cikkek