Nincs elhetőség visszavonni vagy módosítani a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését kimondó alkotmánybírósági határozatot – jelentette ki Marian Enache, a taláros testület elnöke.
„Az alkotmánybíróság ítéletei jogerősek és általánosan kötelező érvényűek, és amint arra már korábban rámutattunk, a felülvizsgálati kérelmek az eljárási kereteken kívül fogalmazódnak meg, következésképpen ezek alapján nem lehet eljárást indítani. Jogi besorolásuk hasonló a beadványokéhoz, és ebben a jogi keretben kezelték őket” – mondta Marian Enache egy, a juridice.ro-nak adott interjújában az elnökválasztásról szóló határozat megsemmisítésére irányuló kérelmek sorsával kapcsolatban. Azt is kizárta, hogy egy hibajavítás útján kiírható lenne az eltörölt második forduló. „Kizárt. A hibajavítás csak az ítélet tartalmi hibájának kijavítására irányul, nem pedig a joghatóság által kimondott ítélet megváltoztatására vagy módosítására. Egy ilyen megoldás lehetőségének emlegetése durva hiba és a választók félrevezetése” – szögezte le az alkotmánybíróság elnöke.
Az alkotmánybíróság nem az elő dorsuló hitelesítését vizsgálta felül Azt is kijelentette, hogy az elnökválasztással kapcsolatos választási eljárás megsemmisítéséről szóló határozat nem az első forduló eredményeinek hitelesítéséről szóló határozat felülvizsgálata, és emlékeztetett arra, hogy az első forduló érvényesítését követően feloldották a titkosítás alól a hírszerző szolgálatoknak a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén bemutatott jelentéseit, amit „történelmi és fontos pillanatnak tart az egész társadalom számára”.
„Tehát a választási eljárás érvénytelenítéséről szóló döntés a bíróság alkotmányos hatásköréből fakad, amely a román elnökválasztási eljárás tiszteletben tartását biztosítja, és nem a választási eredmények megerősítésére és hitelesítésére vonatkozó hatásköréből” – mutatott rá Enache. A választások, függetlenül azok típusától, nem tekinthetők szabadnak, ha nem voltak tisztességesek, tehát azt mondhatjuk, hogy a választók politikai akaratának szabad kifejezésének előfeltétele a választási folyamat tisztességessége. Ezért úgy véljük, hogy a választási folyamat alkotmányosságának a választások tisztességes és szabad jellegének való megfelelés szempontjából történő értékelése során az alkotmánybíróság azon hivatalos információk alapján dönt, amelyeket a szakosított állami hatóságok közvetlenül vagy hivatalos csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nyújtanak. Az ezeket az információkat/adatokat tartalmazó nyilvántartások a törvényesség és a valódiság vélelmét élvezik. Az alkotmánybíróságnak nincs alkotmányos hatásköre arra, hogy ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és nem köteles ezeket az információkat a választás résztvevőinek tudomására hozni, mivel mérlegelési mozgástérrel rendelkezik azok értékelésében és felhazsnálásában az eljárása során. Az információk/adatok/megállapítások értékelésének joga az adott ügyben eljáró bíró kizárólagos hatáskörébe tartozik” – magyarázta Enache.
Hozzátette, hogy az alkotmánybíróság nem kérdőjelezheti meg az illetékes hatóságok tényszerű megállapításait a választási folyamatot befolyásoló tényezőkről, de hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az így megállapított szabálytalanságok elég súlyosak voltak-e ahhoz, hogy a román elnökválasztási folyamat megsemmisítését követeljék meg. Az alkotmánybíróság mindkét esetben (beadvány vagy saját hatáskörben való vizsgálat) megjelölte az általa megvizsgált információkat és dokumentumokat, amelyek alapján a hatáskörével élve meghozta döntését.
Az alkotmánybíróság szerint a szabálytalanságok döntő hatással voltak a választás eredményére Marian Enache szerint a választások megsemmisítéséről szóló 32/2024. számú ítéletét a bíróság azzal indokolta, hogy a megállapított szabálytalanságok jelentős és döntő hatással voltak a választási eredményre. Elmondta, hogy amikor „illetékes állami hatóságokról” beszélt, akkor a Legfelsőbb Védelmi Tanácsra (CSAT) gondolt. Mint ismeretes, az elnökválasztás eredményét azért érvénytelenítették, mert a hírszerző szervek azt állították: a választási folyamatba egy külföldi állami szereplő avatkozott be, és az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu online manipuláció következtében győzhetett. Emellett kiderült, hogy bár az általa benyújtott elszámolás szerint nulla lejt költött a kampányára, az valójában legalább egymillió euróba került. Ennek nyomán még az is bizonytalan, hogy a választást érvénytelenítő alkotmánybíróság engedélyezi-e Georgescu indulását a megismételt megmérettetésen.
Krónika
