Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni – jelentette ki Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
A kormányfő azt mondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal – hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.
Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fogalmazott.
A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Megjegyezte: „beljebb könnyebb lenne”, Ausztria és Svájc példáját követve Magyarország is eljátszadozhatna a semlegesség gondolatával, de „a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot – mondta. Hangsúlyozta: ha néhány NATO tag vagy ezek egy csoportja a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, akkor ezt a NATO keretén kívül kell megtennie. Aki akar, az megy, aki nem akar, az nem megy – tette hozzá. Arra is figyelmeztetett: aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni, lépésenként adagolni a háborút – legyen bármilyen erős és hatalmas is – az túlbecsüli saját erejét, és alábecsüli a háború kockázatos természetét.
Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták – mondta Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta: „mi itt élünk”, és a háború a szomszéd ország földjén zajlik. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban – szögezte le a miniszterelnök. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.
Azt mondta: Európa a háborúba sodródás perceit éli. Vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal. „Ha fegyvert szállítasz, ha te adod a katonai akciókhoz szükséges műholdas információkat, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled egész államgépezetének működését, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, akkor mindegy mit mondasz: háborúban, egyelőre közvetett háborúban állsz” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök kijelentette: a belesodródás veszélye állandósult. Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával folytatódott. Most tankok küldésénél tartunk, már napirenden vannak a harci repülők és hamarosan hallani fogunk „úgynevezett békefenntartó csapatokról is” – tette hozzá. A kormányfő leszögezte: a „lengyel és a balti barátainkat” minden véleménykülönbség ellenére is érti, a történelmük sok mindent megmagyaráz. „No de a többiek?” – tette fel a kérdést. Orbán Viktor elmondta: adhattak volna garanciát arra, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tették, és megerősítették a korábbi, 2008-as döntést felvételükről.
A miniszterelnök kiemelte: 2008-ban, amikor Oroszország elfoglalta Grúzia területének húsz százalékát, a zseniálisan tárgyaló Nicolas Sarközy francia elnök vezetésével konfliktust sikerült lokalizálni, és meglett a tűzszünet. Amikor 2014-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát és elcsatolta a Krím félszigetet, Angela Merkel német kancellár vezetésével a nyugat a harc helyett a tárgyalás, a háború helyett a béke mellett döntött. Akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német-francia vezetés, amely bátor volt, és időben lépett. Így maradt el a háború, és jött létre a minszki megállapodás – mondta Orbán Viktor.
Közölte, egy éve a nyugat úgy döntött, nem szigeteli el a konfliktust, hanem összeurópai szintre emeli. Minősíthette volna helyi, regionális háborúnak, vagy két szláv állam közötti katonai konfliktusnak, ahogy Magyarország javasolta is – mondta. Úgy fogalmazott, ami történt egy újabb érv „a brüsszeli szuperállam” ellen és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek béke lett, amikor „a birodalmi központ” háború – összegzett.
A kormányfő tanulságosnak nevezte, hogyan veszítette el az ország békepárti szövetségeseit. Egy éve a táborban még ott voltak a németek, néhány hét múlva viszont Leopard harckocsik vonulnak Ukrajnán keresztül az orosz határ felé, „talán még a régi térképek is megvannak” – fogalmazott. Elmondta, alig hihető, hogy a németek önszántukból fordultak volna, ma már azonban úgy tesznek, mintha mindig is a béketáborban lettek volna. Hozzátette: a többi ország úgy gondolta, ha a németek sem képesek ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor ők sem lesznek képesek, ezért „átszivárogtak” a béketáborba. „Maradtunk hát ketten, Magyarország és a Vatikán” – mondta.
MTI
