Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint a Salrom által megbízott vállalkozó még dolgozik azoknak a csővezetékeknek az elhelyezésén, amelyek megakadályozzák az édesvíz érintkezését a tárnákat megtöltő sós vízzel.
Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.
Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek – magyarázta az Agerpres szerint.
Közlése szerint az ideiglenes védműveket úgy építették ki Parajdon, hogy bányaomlás esetén a másodpercenkénti 100 köbméteres hozamú árvíznek is ellenálljanak, nem mindegy azonban, hogy a bányafödém milyen sebességgel omlik be. Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta.
Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.
A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte. Buzoianu egyébként lemondásra szólította fel hétfő este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után. A bizottság következtetései szerint a Salrom és a román vízügyi igazgatóság (ANAR) sem teljesítette megfelelően a feladatait,
„a parajdi katasztrófát a tétlenség és a hozzá nem értés okozta”
– számolt be egy közleményben az USR.
Diana Buzoianu tájékoztatása szerint a parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy az ANAR számol a bánya beomlásának forgatókönyvével, és még legalább egy hónapig nem fog helyreállni az érintett települések ivóvízellátása.
„Ez csak néhány a számos következmény közül, amelyet egy közösség most elszenved azoknak a vállalatoknak a hozzá nem értése vagy mulasztása miatt, amelyeknek már 2007-ben lépniük kellett volna, amikor először értesültek a térségben létező valós veszélyről”
– idézte a közlemény a politikust.
Az online bizottsági meghallgatáson részt vett az ANAR katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Sorin Rîndașu, illetve a Salrom két igazgatója, Marius Gubernat és Nicolae Șoltuz. A bányavállalat vezérigazgatója ígérete ellenére távolmaradt. Diana Buzoianu szerint a meghallgatáson a Salrom vezetői egyértelművé tették, hogy a szakértők 2007-ben tett javaslatát figyelmen kívül hagyva nem telepítettek megfigyelőállomásokat Parajdra. Azt is elismerték, hogy tisztában voltak ugyan a térségben fennálló veszélyekkel, de az elmúlt években csak minimális munkálatokat végeztek saját hatáskörben.
A politikus szerint egy tapasztalatlan cég nyerte meg a parajdi munkálatokra kiírt versenytárgyalást. A többi pályázót azzal az ürüggyel utasították el, hogy túl magas árat kértek, miközben az eljárás során a bányavállalat eleve nem tette közzé a költségkeretet.
Arra a kérdésre, hogy miért történt ez így, a Salrom képviselői azt válaszolták, hogy erre jogi lehetőségük volt – idézte fel a bizottság ülésén elhangzottakat Diana Buzoianu, akit leginkább a Salrom vezérigazgatójának távolmaradása háborított fel.
„Mindez elegendő ok arra, hogy a vezérigazgató többé ne töltse be ezt a tisztséget”
– összegzett a környezetvédelmi bizottság elnöke.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Forrás: Krónika online
Borítókép: Krónika online/Csató Andrea
