Semjén Zsolt szerint példaként szolgál az egyetemes magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása.
A miniszterelnök-helyettes erről azon az ünnepségen beszélt, amelyet a magyar állami támogatásból megújult ajtoni református templom és a megfogyatkozott gyülekezet benépesítése érdekében felépített, 21 házból álló családsegítő központ felavatása alkalmából tartottak a Kolozsvár vonzáskörzetében található településen vasárnap.
A kereszténydemokrata politikus úgy értékelte: Ajton példakép lehet az egész Kárpát-medence számára, a magyar megmaradás jelképe, „nem valaminek a vége, hanem egy kezdet, nem végvár, hanem egy olyan tábor, ahol összegyűlnek, hogy egymást erősítsék a magyarok”. Szerinte az ajtoni gyülekezet és az erdélyi református egyház a templomfelújításával hite iránti, a családsegítő központ megépítésével pedig azon nemzet iránti hűségéről tett tanúbizonyságot, amelytől nyelvét, gondolkodását, kultúráját örökölte. „Az a küldetésünk, hogy ezt az örökséget megőrizzük, kimunkáljuk, fölmutassuk és továbbadjuk” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten kiemelte: az egyháznak közösségbe kell szerveznie, és jövőt kell mutatnia az elárvult, elmagányosodott embereknek. A Jeremiás könyvét idézve, építkezésre, megtelepedésre, gyarapodásra és gyermekvállalásra buzdította az Ajtonra költöző református családokat. „A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk. Itt vagyunk itthon. Itt kell lennünk, itt kell berendezkednünk végérvényesen, vagy legalábbis hosszú távra” – mondta a püspök.
A családsegítő központ avatóünnepségén Kató Béla rámutatott: a közösségrehabilitáló elképzelés Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkészétől és Ballai Zoltántól, az egyházkerület volt gazdasági előadótanácsosától származik. Mint kifejtette modellértékű kezdeményezés a fogyatkozó falusi gyülekezet megerősítését szolgálja oly módon, hogy közben lehetőséget teremt a tanulmányaik, vagy munkahelyük miatt a nagyvárosba költözött református családok közösségbe szervezésére segítve őket hitük, nyelvük és kultúrájuk megtartásában.
Vitus-Bulbuk István az MTI-nek elmondta: a Kolozsvártól 15 kilométernyire található, csaknem 500 lakosú faluban eddig 78 református hívő élt. Az elöregedő, egyre fogyó közösség létszáma most megkétszereződött. Az eredeti elképzelés csak arról szólt, az egyház parcellázza fel ezer négyzetméteres telkekre a falu szélén található öthektáros területét és ajánlja fel házépítésre a telkeket fiatal, református családoknak megtelepedésük, a gyülekezet benépesítése reményében. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek azonban továbbfejlesztette a kezdeményezést és – a magyar kormány támogatását is megszerezve – egy 21 házból álló közművesített, parkosított lakónegyedet építtessen Ajtonban.
Az egyenként 150 négyzetméternyi hasznos felefelületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő házakba pályáztatás révén válogattak jelentkezőket. Olyan, Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsvárra többnyire egyetemistaként került, ott már munkahellyel rendelkező, immár családos fiatalok bérelhették ki a házakat, akiknek már vannak gyermekeik (vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak) és legalább az egyik fél gyülekezeti életben jártas református.
Az ajtoni családsegítő központba 42 felnőtt és 40 gyermek érkezett, másfél hónapja kezdtek beköltözni. A közösségerősítő kezdeményezést a magyar kormány 1,55 milliárd forinttal támogatta – tájékoztatta az MTI-t a lelkész.
MTI