Semjén Zsolt: a magyarországi nemzetiségek egyedi értékek hordozói - Külhoni Magyarok
általános Hírek Magyarország

Semjén Zsolt: a magyarországi nemzetiségek egyedi értékek hordozói

A magyarországi nemzetiségek olyan értékek hordozói, amiket kizárólag ők adhatnak az anyanemzetnek, a magyar nemzetnek is, és végeredményben az egész emberiségnek – mondta a miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzetiségekért díjak átadásán.

Semjén Zsolt a nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen rámutatott, az emberiség történetében mindig volt valamilyen látható jel – például irodalmi babérkoszorú, olimpiai érem, katonai kitüntetés -, amely a rendkívüli érdemeket és teljesítményeket jutalmazta. Ez megerősítése annak, hogy az illető teljesítménye másoknak is fontos.

A kitüntetés, díj annak a közösségnek a legfontosabb, amelynek a tagja kapja, hiszen – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes – megerősíti, hogy érdemes, büszkeség ahhoz a közösséghez tartozni, mert a tagjai rendkívüli teljesítményekre képesek. De fontos Magyarországnak is – tette hozzá -, hogy a polgárai olyan eredményeket érnek el, „ami mindannyiunknak büszkeség”. Ez a díj tehát megerősítő az adott nemzetiség közösségének és megerősítő az egész magyar társadalomnak – szögezte le Semjén Zsolt a díjátadó ünnepségen.

„Ha a Magyarországon élő 13 nemzetiség eltűnne a történelemből, ezt az értékgazdagságot soha senki nem tudná megőrizni. Ez az a felelősség és küldetés, amit a magyar állam értékel, ismer és elismer. Ennek a kifejezése ez a nemzetiségi díj” – fogalmazott a politikus.

Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák – hangzott el a díjátadón.

Budapest, 2023. december 14.
A Nemzetiségekért díjjal kitüntetettek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára (hátul, középen, b-j) társaságában a nemzetiségek napja alkalmából a Bolgár Mûvelõdési Házban tartott ünnepségen 2023. december 14-én.
MTI/Bruzák Noémi

A díjat idén tizenegy embernek és három szervezetnek ítélték oda. Elismerést vehetett át mások mellett Rizojanisz Kosztasz, aki Beloiannisz település polgármestereként két évtizeden át dolgozott a görög nemzetiség épített, hitéleti és kulturális értékeinek megőrzéséért, Valcsev Ivanov János, a miskolci bolgár nemzetiségi önkormányzat elnöke, Gerner Éva, az MTVA nemzetiségi és külhoni főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetője; díjban részesült az Azonos Hullámhosszon Alapítvány, az Opanke Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a Velká Bukovinka szlovák nemzetiségi néptánccsoport és énekkar, valamint Haboriy Petro-Demian, aki lelki támogatást nyújt a magyarországi ukrán hívőknek.

A díjakat Orbán Viktor miniszterelnök nevében Semjén Zsolt Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen adta át.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.

MTI

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kapcsolodó cikkek

  • Talpra tud-e még állni a Szövetség?

    Ismét képviselő nélkül maradt Brüsszelben a felvidéki magyarság, miután a Magyar Szövetségnek a legutóbbi választáson (sem) sikerült képviselőt küldenie