A kultúra képes megtartani a közösséget – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton a 28. Csángó bált megnyitó beszédében a budapesti Millenárison.
Ez pedig nélkülözhetetlen a beolvadás és eltűnés veszélyének erőteljesen kitett csángó közösségek számára – hangsúlyozta.
Az államfő a budapesti Csángó bált találkozási pontnak nevezte, amely a világ bármely pontjáról érkező bálozók találkozási helye, magyaroké és csángó magyaroké, a Csángóföldről hozzánk hazatérőké és a Budapestről lélekben Csángóföldre vágyakozóké.
Ez a bál alkalmat ad arra, hogy a 21. század embere és a sok száz esztendős archaikus magyar népzene egymásra találjon
– tette hozzá Sulyok Tamás.
És hol is lehetne jobban rátalálni az egységre és összetartozásra, mint az ősi magyar körtáncban, a közösséget lendületbe hozó sortáncban – fogalmazott az államfő, hozzátéve, a ma este elénk táruló néptánc és a megszólaló zene átadása és tudatosulása annak a kultúrkincsnek, amit a csángó magyarok adtak és adnak a világnak.
Találkozás azzal az örökséggel, amit a csángó emberek ősei Moldvában, a Gyimesekben és a Barcaságban megéltek és ránk hagytak, találkozás azzal a kultúrával, ami a csángóké, és velük együtt minden magyaré – emelte ki Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök elmondta,
tudjuk, hogy a magyarság a folklóron túl is sokat tanulhat csángó testvéreinktől.
Közösségeinket jobban megismerve még inkább tudatosíthatjuk, hogy életünkben milyen hangsúlyos szerepre hivatott a család, a tisztelet, a hagyomány és a hit ereje, mennyi életerő van az összetartó közösség vidámságában – hangsúlyozta.
Sulyok Tamás megköszönte a szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak és alapítójának, Németh Zsolt elnöknek, hogy csaknem három évtizede töretlen küldetéstudattal megtartják a Csángó bált Budapesten.
A rendezvényen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Gál Alina, Gajcsána polgármestere nyitja meg a Csángó falu – Moldvai csángó-magyar interaktív gyűjtemény kiállítást.
MTI
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
