Az utóbbi napok ukrajnai fejleményei – például a Kárpátalját ért találatok, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése – mind-mind azt erősítik meg, hogy azonnal békét kell kötni, hiszen súlyos kockázata van a további eszkalációnak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nemzeti konzultáció keretein belül rendezett országjáráson aláhúzta, hogy Brüsszelben idegesnek találta európai uniós kollégáit, ennek a fő oka pedig Donald Trump győzelme, illetve az, hogy a régi-új amerikai elnök valószínűleg emlékszik rá, hogy az utóbbi nyolc évben miket nyilatkoztak róla. „Nagyon kevesen voltunk ott a teremben, akik őszintén mosolyogtunk, és dőltünk hátra ezen napirendi pont megvitatása során. A lényeg, hogy mi a jó oldalon álltunk végig, és a jó oldalon is állunk” – mondta.
„Az elmúlt négy év politikai együttműködési mélypontjai után szerintem jó reményünk lehet arra, hogy a magyar-amerikai politikai kapcsolatrendszer visszatér oda, ahol volt Donald Trump elnök első ciklusa alatt, 2016 és 2020 között” – tette hozzá.
Ennek kapcsán megemlítette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megegyezés amerikai felmondását, illetve azt is, hogy a hazai ellenzéki pártokat és sajtót az utóbbi években a tengerentúlról finanszírozták, ami szintén „nem a barátság őszinte kifejeződésének egyik megnyilvánulása”. „Az is világos volt, hogy ha ezzel ellentétes eredmény jött volna ki november elején Amerikában, akkor azért fel kellett volna kötni a gatyánkat rendesen. Így is fel kell, mert van még két hónap, s jól láthatóan a demokrata kormányzat és az európai liberális barátaik is elhatározták azt, hogy minden létező lépést megtesznek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketeremtést majd januárban” – vélekedett.
„Most van szükség bölcsességre, stratégiai nyugalomra és megfontoltságra a békepárti tábor részéről annak érdekében, hogy január 20-án is éljen még az a remény, amely néhány napja még olyan csillogó volt az égbolton” – fogalmazott.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Egyesült Államokban a „globalista, háborúpárti ajánlatot” legyőzte a „békepárti, gazdaságilag patrióta megközelítés”. Kifejtette, hogy utóbbiak ma Európában szitokszavak: „Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik. A békepártiság a Putyin-pártisággal, Lavrov-barátsággal (…) azonos.” Arra is kitért, hogy a Nyugat az utóbbi évek folyamán százmilliárd eurós értékben szállított fegyvereket Ukrajnának, azonban ez sem vezetett fordulóponthoz a csatatéren, ugyanis ott nem is lehet megoldás, a konfliktus rendezése kizárólag tárgyalások útján képzelhető el.
„A további fegyverszállítások mihez is vezetnek? A háború meghosszabbodásához, még több halotthoz, még több szenvedéshez, még több pusztításhoz, a háború továbbterjedésének veszélyéhez” – szögezte le.
„Minden esemény, ami az elmúlt napokban történt, így a Kárpátalját ért találatok, a ballisztikus rakéták állítólagos bevetése, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése, mind egy dolgot erősít: azonnal békét kell kötni” – figyelmeztetett.
„Azonnal fegyverszünetnek kell lenni, azonnal tárgyalásokat kell kezdeni, mert itt elég egy baleset, egy rossz döntés, egy félrekalkuláció vagy épp egy félreértett kommunikáció, s az egész világ lángba borul” – folytatta. „Ezért minden létező módon a béketörekvéseket kell erősíteni, és kitartani a következő két hónapban is, hogy nehogy olyan baj történjen, ami aztán visszafordíthatatlan folyamatokat indít el” – tette hozzá.
A miniszter végül megismételte, hogy az amerikai elnökválasztás óta teljesen új realitás köszöntött be, ami új helyzetet teremt a geopolitikában és a világgazdaságban is.
„Európában is azt lehet látni, hogy kezd már betelni a pohár az embereknél. Kilenc éve élünk migrációs fenyegetettségben. Négy éve a Covid kezelésébe belebukott az Európai Bizottság (…) És ahelyett, hogy lokalizáltuk volna, gyakorlatilag a háború globálissá tételéért tesz lépéseket az Európai Unió, legalábbis jó néhány európai uniós és NATO-tagország” – sorolta.
„Ennek a háromnak most már a mindennapi élet szintjén is kezd érződni a hatása” – jelentette ki, majd megjegyezte, hogy a jelenlegi európai vezetők pontosan látják, hogy mekkora a baj, de ezt nem készek elismerni, ugyanis akkor felvetődhetne a felelősségre vonás kérdése. „Ezzel nem szívesen szembesülnének az európai liberális mainstream politikusai. Azt várni, hogy majd ők önként és dalolva felállnak, felteszik a kezüket, és azt mondják, hogy elnézést kérünk, tévedtünk, na ez nem fog megtörténni. Ezért az embereknek kell elvégezniük ezt a munkát, mégpedig a választásokon kell elvégezniük ezt a munkát” – összegzett.
MTI