Csütörtökön folytatódott a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének tanácskozása Sátoraljaújhelyen.
Szerda és péntek között a Ma7 médiacsalád szervezésében a sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábor és Rendezvényközpont ad otthont a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közössége találkozójának. A tanácskozás második napjának első előadását Szili Katalin tartotta. A miniszterelnöki főtanácsadó a határok által szétszabdalt magyar nemzet európai helyzetét vette górcső alá.
Leszögezte, az európai nemzeti közösségek kérdését nem lehet szőnyeg alá söpörni. Szili felidézte a magyar nemzetpolitka három alapelvét: minden magyar számít, a szülőföldön boldogulás elősegítése és a világ magyarságának együttműködése. Hozzátette, a magyarság a Kárpát-medencén kívül élő közösségekkel rendelkezik az öt kontinensen. Mára az anyaországban széleskörű politikai konszenzus alakult ki a külhoni közösségek egyszerűsített honosítása, az autonómia elősegítése és a választójog kérdésében – hangsúlyozta Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, 2010-et követően a kormány komplex nemzetpolitikai stratégát alakított ki, amelynek átfogó célja a külhoni közösségek fennmaradása és gyarapodása. Szili Katalin összegezte az utóbbi évtized demográfiai folyamatait, s az abból következő tanulságokat.
Erdélyben tíz év alatt 2011-hez képest mintegy 170 ezerrel csökkent a magyar közösség létszáma. A Felvidékkel ellentétben alacsonyabb a magyar anyanyelvűek aránya, mint a magyar nemzetiségűeké. Felvidéken az új módszertannak köszönhetően a magyarság lélekszáma, ha a másodlagos identitást is figyelembe vesszük, lényegében változatlan maradt.
A Vajdaságban 13 százalékról 10,48 százalékra csökkent, mintegy 70 ezer fővel a magyar közösség aránya, illetve lélekszáma. Horvátországban tíz év alatt tízezerről hétezresre zsugorodott a magyarság. Szlovéniában legutóbb 2002-ben tartottak hagyományos népszámlálást, a népmozgalmi adatok alapján mintegy hatezer főre becsülhető a helyi magyar közösség. Kiemelte, a magyarság fogyása ellenére a délszláv államokban élő magyar közösségek politikai reprezentációja hagyományosan erős. Kárpátalján a háború előtt a becslések szerint 131 ezer volt a magyar nemzetiségűek száma. Hagyományos népszámlálást Ukrajnában az ezredforduló óta nem tartottak.
Szili hangsúlyozta, az európai politikában fontos megkülönböztetni az őshonos és a bevándorló kisebbségeket. 2024 második félévében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke: a prioritások közé kerül az őshonos nemzeti közösségek helyzete is. Alapelv, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem tagállami hatáskör, hanem európai ügy , illetve az identitás megőrzéséhez szökséges az egyéni és a kollektív jogok biztosítása – húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. Cél, hogy az identitás megőrzését és a szülőföldhöz való jogot a nemzetközi közösség alapvető emberi jogként ismerje el.
A tanácskozás Szentesi Zöldi László újságíró előadásával folytatódott, aki az újságírók bátorságát és kiállását járta körül a háború árnyékában. A konferencia délutáni blokkjában az újságíró egyesületek képviselői beszámolnak az elmúlt időszakról, illetve napirendre kerül a KMÚEK jogi kereteinek megteremtése, az intézményesítés lehetősége is.
Forrás: ma7.sk
