Toró Tibor: visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Toró Tibor: visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában

Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatta az MTI-t.

Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt. Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek.

A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.

Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés. Elmondta: a 323 romániai önkormányzatban – ahol be kellene tartani a nyelvi jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket -, teljes körű lekérdezést végeztek. Az adatgyűjtés három módszerrel folyt: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap, valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook-oldalak elemzésével.

A kutatás során a nyelvi jogok öt, piramisszerűen egymásra épülő dimenzióját vizsgálták: kétnyelvű feliratok, szóbeli nyelvhasználat, írásos kommunikáció, hivatalos dokumentumok és formanyomtatványok. „Ezeknek az a céljuk, hogy a magyar nyelv státusát emeljék valamilyen formában, vagy a hivatalos magyar nyelvhasználatot erősítsék” – mondta Toró Tibor, hozzátéve: a magasabb szintek elérése több erőbefektetést igényel, és a magyar nyelv státusa szempontjából is fontosabb. Az eredmény szerint a nyelvi jogok érvényesítése a második szinten, azaz a szóbeli nyelvhasználat szintjén „megrekedt”, de a szórványban az első szintet sem éri el, tehát még kétnyelvű feliratok sincsenek. „A Székelyföldön is átlagosan a hármas szintre ér fel, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán és honlapján kommunikálnak magyarul is, de hivatalos iratot nagyon keveset, formanyomtatványt még kevesebbet fordítanak le magyarra” – mondta Toró Tibor.

Kifejtette: a visszaesés az online nyelvhasználatban is nagyon látványos, sokkal kevesebb önkormányzatnak van kétnyelvű honlapja, a közérdekű információk, önkormányzati határozatok, formanyomtatványok már nem jelennek meg magyarul. „Ez jellemző a magyar önkormányzatokra is, ahol az RMDSZ van többségben” – hangsúlyozta a szakember. Elmondta: következtetéseik szerint „a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről” Romániában, ami részben összefügg azzal, hogy megszűntek jogvédő szervezetek, és számonkérés hiányában „maga az RMDSZ sem fordít erre már akkora hangsúlyt”, mint 2008-2014-ben.

Miközben a törvényi keret javult – például bekerült a jogszabályba, hogy a formanyomtatványokat is le kell fordítani az adott kisebbség nyelvére -, „a végrehajtásra már semmilyen hangsúlyt nem fektetnek”, az, hogy a nyelvi státusegyenlőség megvalósuljon, ma már „nem tűnik prioritásnak” Romániában – összegzett Toró Tibor.

MTI

Kapcsolodó cikkek