Roland Ceber kárpátaljai politikus videójában – hangsúlyozta hétfőn napirend előtti felszólalásában a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője az Országgyűlésben.
Napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját hétfő délelőtt az Országgyűlés, a képviselők Paks II-ről és a kárpáaljai magyarokról is kérdezték a kormány tagjait. Toroczkai László arról beszélt, komolyan vehető külföldi terroristák fenyegetik a Mi Hazánk Mozgalmat.
Roland Ceber kárpátaljai politikus videójában ukrán terroristákat uszít a Mi Hazánkra és mindazokra a magyarokra, akik felvetik a kárpátaljai magyarok jogait. Kitért arra is: Roland Ceber politikai szövetségese Magyar Péter. Ez az ukrán politikus kísérgette Magyar Pétert Ukrajnában. Kiemelte: Roland Ceber nemcsak ukrán, hanem magyar állampolgár is, vagyis a magyar titkosszolgálatok nem szűrtek ki egy ilyen magyargyűlölőt, ellentétben sok magyar honfitársunkkal, ő megkaphatta a magyar állampolgárságot – mondta. Az kérdezte, hogyan kaphatnak magyarul sem beszélő bűnözők magyar állampolgárságot, miközben tisztességes magyar hazafiak nem kaphatták meg azt.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában jelezte: a magyar szolgálatok minden figyelmet érdemlő külföldi fenyegetést kivizsgálnak, így a Mi Hazánkat érintő fenyegetés is meg fogja kapni a figyelmet. Kárpátalja és az ott élő magyarok a kormány számára elsődleges szempont, és ezt minden alkalommal elmondják az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon.
Most, hogy Ukrajna NATO-tagsága lekerül a napirendről, még erőteljesebben felmerül az uniós tagság, akár gyorsított eljárásban is. Hangsúlyozta, hogy „itt is észénél kell lennünk”, hiszen Ukrajna a mai állapotában nem alkalmas arra, hogy az unió tagja legyen. Ennek számos oka van, a magyar álláspont pedig továbbra is a magyar érdekből indul ki. A kárpátaljai magyarság jogainak visszaállítása a háború előtti állapotra, így a szabad mozgás, szabad nyelv- és jelképhasználat, a kultúra és identitás alapvető szempontok lesznek a magyar álláspontban a tagsággal kapcsolatban.
Tordai Bence (Párbeszéd) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: a paksi atomerőmű bővítése Magyarország történetének valaha volt legnagyobb és legdrágább beruházása, amit ennek megfelelő felelősséggel kellene kezelnie a kormánynak. Hangsúlyozta: 2010-ben jó ötletnek tűnhetett, hogy az oroszokkal közösen valósítsa meg a beruházást a kormány, de azóta minden feltétel megváltozott. Az oroszok által eredetileg ígért fix árat elengedték, így Paks II az egekig drágulhat – mondta, hozzátéve, 8 és 12 ezer milliárd között lenne a projekt megvalósulása. Kiemelte: a paksi beruházás tervezésekor arról volt szó, hogy a Paks I-es blokkok 2023 és 2037 között befejezik működésüket, de azóta döntés született arról, hogy 20 évvel meghosszabbítják az I-es reaktorblokkok élettartamát, tehát a 2050-s évekig nincs szükség újabb nagy erőműre.
Ezenkívül az alternatív megoldások költségei radikálisan csökkentek – mondta. Kiemelte: a megújuló energiák közül a szél- és napenergiát, amelyek nemhogy versenyképessé váltak a hagyományos energiaforrásokkal, hanem mára ezek a legolcsóbb megoldások. Új információ továbbá, hogy míg Paks I alatt stabil a talaj, a II-nek kijelölt terület alatt egy úgynevezett vető, törésvonal húzódik.
Kifogásolta, hogy míg 2014-ben még Oroszországot megbízható nemzetközi partnernek lehetett gondolni, addig ma már háborús agresszor, akinek nem érdemes kitenni az ország energiabiztonságát.
Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált: Magyarország élen jár a megújuló energiaforrások használatában. Példaként említette, hogy a villamos energia naperőművi termelésében Magyarország globálisan a harmadik, az Európai Unión belül a második helyen van az 1 terawatt óra alatti termelést alapul véve. 2024. október 1-ig 7200 megawatt fotovoltaikus kapacitást ért el Magyarország. Eredetileg azt tervezték, hogy 2030-ra kiépítenek 6000 megawatt fotovoltaikus kapacitást, ezt mára nemcsak elértük, hanem meg is haladtuk, így a 2040-re kitűzött 12 000 megawatt naperőművi kapacitás kiépítése már 2030-ra reálisan kitűzhető cél.
Kiemelte az energiaszuverenitás fontosságát, azt, hogy országhatárokon belül állítsanak elő villamos energiát, jelezve, hogy a legmegbízhatóbb, legolcsóbb energiatermelési mód a nukleáris energia, amelyre nemcsak a magyar kormány, hanem további 15 állam szavaz, amelyekkel Európán belül nukleáris koalíciót alkot Magyarország. Belgiumban két új blokk üzemidejének meghosszabbítása mellett döntöttek, Svédországban és Svájcban is új atomerőművek építésének lehetőségén dolgoznak – tette hozzá az államtitkár.
MTI
