A kultúra közösséget épít, hiszen nem csak a festmények, a zenedarabok a része, hanem a beszélt, énekelt, táncolt anyanyelv is, mely közösséget teremt – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn.
Csák János a kultúra közösségteremtő erejét A kultúra bölcsője és a bölcső kultúrája – a kulturális értékek átadása, a nemzeti és kulturális identitás megerősítésének lehetőségei a családokban című beszélgetésen emelte ki, amelyen Kardosné Gyurkó Katalinnal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökével vett részt.
Rámutatott, hogy a kultúra épít, bátorít, vigasztal, és ráadásul a művelt ember több GDP-t termel azáltal, hogy összetettebb feladatok elvégzésére alkalmas. A magyar kultúra gazdagságára is ráirányította a figyelmet, ehhez bármilyen élethelyzetben lehet nyúlni, ha vigaszra, bátorításra van szükség, mindig akad egy vers, dal, amely az ember eszébe jut – mondta.
Csák János arra is kitért, hogy a kultúra emeli az embernek az önmagával szemben felállított mércéjét is.
Kardosné Gyurkó Katalin arról beszélt, hogy az által vezetett egyesület kultúrmissziót is betölt, hiszen a kulturális rendezvényeket népszerűsíti a nagycsaládosok körében, a magyar kultúra átörökítését szorgalmazza.
A Nemes Attila szerkesztő moderálta beszélgetésen a pénzügyi kultúra fontosságáról is szó esett, de olyan témákra is kitértek az előadók, mint az önreflexió, a proaktivitás és az emberben lakozó potenciál kiteljesítése.
Csák János az esemény után a közmédiának nyilatkozva elmondta: a kultúra azt is magába foglalja, ahogyan az ember él, és bár az iskolában nagyon sok tárgyi ismeretet sajátít el, az élethez való készségeket a családban tanulja.
„Ha a családok nem működnek, a nemzet sem fog működni” – világított rá a miniszter, aki szerint a magyar kormány ezért támogatja kiemelten a családokat. „Komplex családképet építettünk fel, és ehhez igazodik a rendkívül komplex támogatási rendszer is” – mondta.
Az MTI kérdésére arról beszélt, hogy a határon túli magyar élet a magyar kultúra szerves része, nagyon sokat ad hozzá. „Nem tudom elfogadni, hogy többféle magyar kultúra lenne” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a határok léteznek, de attól a felfogásában a nemzetet, a kultúrát, az anyanyelvet és a táncolt, épített anyanyelvet sem kell megkülönböztetni.
Kifejtette: ha az ember a nemzeti hovatartozása miatt nyomás alatt van, megpróbál visszanyúlni oda, amibe kapaszkodhat, ez pedig a kultúra és a barátok, közösség. „Nem véletlen, hogy még a Ceausescu-diktatúra alatt is óriási eredmények születtek Erdélyben” – mondta, hozzátéve, hogy más határon túli területekre is ez a jellemző. A magyar kultúrához mindenki hozzáad, ezért is támogatja a magyar kormány a hazaiak mellett a határon túli kezdeményezéseket is – összegzett.
MTI
Fotó: MTI/Veres Nándor