A magyarok különleges képessége a túlélés, a megmaradás, ezért tudta túlélni a nemzet a trianoni békediktátumot is – jelentette ki az igazságügyi miniszter szerdán a nemzeti összetartozása napja alkalmából a Pest vármegyei Gödön tartott megemlékezésen.
Tuzson Bence kiemelte: 2014-től ismét az egész magyarság választja az Országgyűlés tagjait, ami kötelezi a magyar kormányt, hogy kiálljon minden magyarért, de minden magyart is kötelez arra, hogy kiálljon Magyarországért.
A mi kötelességünk pedig az, hogy továbbadjuk a történelmünket, kultúránkat és történeteinket a gyermekeinknek, mert akkor évszázadok múlva is létezni fog Magyarország – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra: 105 évvel ezelőtt olyan tragédia érte Magyarországot, amelyet más nemzetek talán túl sem éltek volna. Az akkori politika úgy gondolta, hogy a magyarság túlélésének záloga a diktátum aláírása, ám mégis kérdéses volt, hogy túl tudjuk-e élni a katasztrófát. Ám a megmaradás különleges képessége, ahogy a megelőző ezer éven keresztül, segített túlélni azt is, hogy elvesztettük az ország területének nagy részét.
A miniszter közölte: a történelem folyamán néha kisebbek, néha nagyobbak voltunk, néha önállóbbak, néha kevésbé önállóak, de mindig volt olyan ország, amelyet úgy hívtak, Magyarország.
A magyarságot ugyanis összetartja különleges nyelve, egyedülálló kultúrája, ami egy sajátos gondolkodást is eredményez és kreativitásra ösztönöz. Magyarország pedig annak köszönhetően, hogy az összmagyarság választja az Országgyűlést, nem egy határok által körbezárt terület, hanem egy közösség, minden magyarok közössége, ami felelősséget teremt – mondta Tuzson Bence.

Göd, 2025. június 4. Mohácsy István, a Fidelitas országos elnöke beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott gödi megemlékezésen 2025. június 4-én. MTI/Kocsis Zoltán
Mohácsy István, a Fidelitas országos elnöke arról beszélt: a nemzeti összetartozás napján nem csupán egy szomorú dátumra emlékezünk, hanem a kollektív fájdalomra és a kényszerű közös újrakezdés erejére is; a megmaradásunkat, a hitünket ünnepeljük. Trianonban olyan sebeket ejtettek a nemzet testén, amelyek ma is sajognak, ám ma már tudjuk, hogy Trianon nem csak tragédia, de próbatétel is volt, és a magyar nemzet kiállta ezt.
A Kárpát-medencében a magyar szó, a magyar dal és ima nem határkérdés, hanem lélek és hűség kérdése – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 1918 októberében a front még kitartott, de a „hátországban megroppant a nemzet gerince és Budapesten már árulták a jövőt„. Károlyi Mihály lemondott a védekezésről, majd jött a vörösterror, Kun Béla és társai idegen pénzen, idegen parancsra saját honfitársaik ellen fordultak. Vagyis a nemzetcsonkításnak voltak magyar felelősei is – jelentette ki.
A Fidelitas elnöke szerint ma is két út áll előttünk: az egyik a meghátrálás és a gyávaság, az idegen elvárásoknak való megfelelés útja, míg a másik a nemzetépítés útja.
Az elsőről azt mondta, Trianon után 105 évvel újra vannak, akik belülről, hatalomvágyból, politikai számításból „Magyarországra törnek„. Szerinte „Magyar Péter és a Tisza mozgalom nem a nemzeti érdekek, hanem Brüsszel és Kijev elvárásai szerint politizál„, s ez az út újra oda vezetne, ahová Károlyi Mihály és Kun Béla vitte a nemzetet.
Mohácsy István közölte: az a politika, amit Magyar Péter képvisel, egy gazdasági Trianon előkapuja, olyan politika, ami nem a magyar emberek jólétét, nem a nemzeti érdekek érvényesítését szolgálja, hanem egy újfajta alávetettséget.
A másik út viszont – folytatta -, amelyen már 15 éve járunk, a nemzetépítés útja: „azoké, akik hisznek a nemzet jövőjében, nem Brüsszel engedélyére, nem Kijev bólintásával, hanem a magyar emberek akaratából„.
„Mi nem bábjai vagyunk a külföldi érdekeknek, hanem képviselői egy erős, szabad, szuverén Magyarországnak” – közölte a Fidelitas elnöke.
A nemzeti összetartozás napján mindannyiunknak választanunk kell: a nemzetépítés oldalán állunk, vagy azokén, akik készek újra feláldozni Magyarországot a saját karrierjük érdekében – mondta Mohácsy István.
MTI
Borítókép: Göd, 2025. június 4. Tuzson Bence igazságügyi miniszter beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott gödi megemlékezésen 2025. június 4-én. MTI/Kocsis Zoltán