Varga-Bajusz Veronika: a magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös nemzeti érdekünk - Külhoni Magyarok
általános Hírek Kárpátalja

Varga-Bajusz Veronika: a magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös nemzeti érdekünk

A magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös nemzeti érdekünk, a külhoni felsőoktatási intézmények pedig a magyar társadalmi, gazdasági és kulturális élet szervező központjaivá válnak – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján. A beregszászi református templomban tartott tanévnyitón Szili Katalin miniszterelnöki tanácsadó a főiskola fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért átvette az intézmény legmagasabb kitüntetését, a Rákóczi-díjat.

Varga-Bajusz Veronika köszöntőjében hangsúlyozta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kárpátalján az egyetlen olyan tanintézmény, amely az ott élő fiatalok számára magyar nyelvű felsőoktatást és felsőfokú szakképzést biztosít. Széles körű tevékenységének köszönhetően a főiskola biztos szellemi bázisát képezi a kárpátaljai magyarságnak, és „jelentős szerepet vállal a magyar identitástudat megőrzésében, a magyar nyelvű oktatás biztosításában és a magyar anyanyelv továbbörökítésében is” – fogalmazott az államtitkár.

Rámutatott: a magyar kormány számára rendkívül fontos – a nemzeti összetartozást szem előtt tartva – „felelősséget vállalni a magyar testvéreink sorsáért Kárpát-medence-szerte, hiszen a magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös nemzet érdekünk”.

Ehhez szükséges a magyar nyelvű felsőoktatás megerősítése, versenyképessé tétele, „mi is ennek segítésén dolgozunk” – mondta. Hozzátette: az a cél, hogy a magyar felsőoktatás külhoni rendszere versenyképes életpályát jelentsen az oktatóknak és a kutatóknak, hogy a magyar nyelvű felsőoktatás kiszolgálja a külhoni magyarság egész életen át való tanulásának igényeit, hogy a magyarok társadalmi, gazdasági, kulturális és művészeti érvényesüléséhez szükséges képzések, oktatási kapacitások legyenek helyben biztosítottak.

A képzések vonzóak a fiatalok számára, mert miközben 2020-ban kevesebb mint ezer hallgatóval indult a tanév, jelenleg már második éve több mint 1400-an tanulnak a főiskolán, ami több mint 30 százalékos növekedést jelent.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai támogatásával a főiskola 2022-ben együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Nyíregyházi Egyetemmel. Így az egyeztetett programok és mintatantervek alapján folyó képzéseken részt vevők egyszerre szerezhetik meg a főiskolai és a partneregyetemi oklevelet – emelte ki Varga-Bajusz Veronika.

Csernicskó István, a főiskola rektora kiemelte: az elmúlt tanévben nyolc képzési program akkreditációját végezte el Ukrajna felsőoktatási minőségbiztosítási ügynöksége és mindegyik sikerrel. A képzési kínálat is bővült: amíg 2020-ban 19 alap- és mesterképzést hirdettek meg, addig idén 30 képzési program közül választhattak a fiatalok.

A hagyományoknak megfelelően a tanévnyitó ünnepségen átadták a főiskola által alapított Rákóczi-díjat, amelyet évente egy-egy külföldi, illetve kárpátaljai személynek ítélnek oda a főiskola fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükéért. A kitüntetést idén Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, illetve Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia V. Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa, a Szolyvai Emlékbizottság elnöke kapta.

A kitüntetést átvéve Szili Katalin kifejtette: az intézmény gondolata 1994-ben született, de a Rákóczi-díj nemcsak a múlt harminc esztendőről szól, hanem „elkötelezetté tesz a jövőben is, hogy ugyanígy tegyek a nemzetért és ezen belül is Kárpátaljáért”. A főiskola a gerince a kárpátaljai közösségnek, a háborús időszakban is a jövőnek neveli az ifjúságot, itthon tartja, szülőföldön tartja, a szülőföld szeretetére nevel – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.

MTI

Kapcsolodó cikkek