Esterházy János olyan mártír volt, aki küzdött a nácizmus és a kommunizmus ellen is, és életét áldozta a hitéért – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt, a Rákóczi Szövetség vasárnapi online megemlékezésén.
Németh Zsolt a parlament erkélyéről elmondott videóüzenetében arról beszélt: a felvidéki Esterházy János a lengyelek barátja, a visegrádi gondolat mellett elkötelezett ember és az emberi jogok kiemelkedő harcosa volt.
A nagyapai ágon lengyel származású Esterházy Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy a második világháború alatt Magyarország sok lengyel menekültet fogadott be, őket segítette át a mai Szlovákia területén.
Kiemelte: szoros kapcsolatot ápolt mind a négy visegrádi nemzettel.
Úgy fogalmazott: fontos tudatosítani azt, hogy az emberi jogok gondolata nem az ENSZ egyetemes nyilatkozatával, vagy az emberi jogok európai egyezményével kezdődött, hanem a keresztény etikában gyökerezik, melynek politikai szinten való megjelenítése Esterházy János számára fontos kiindulópont volt.
A videóban Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke felidézte: a felvidéki politikusnak Budapest belvárosában, a Szép utcában alakítottak ki emlékhelyet, annak az épületnek a homlokzatán, ahol 1942-44 közti budapesti politikai útjai alatt lakott.
Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon és 1957. március 8-án a csehországi Mírov börtönében halt meg.
Személyisége szimbolizálja a 20. századi felvidéki magyar sorsot.
A múlt század nehéz éveiben politikai helytállása mindig kifejezte a magyarság, a kereszténység és a közép-európaiság értékeit – közölte a Rákóczi Szövetség, amely 1991 óta minden márciusban megemlékezik a mártírsorsú felvidéki politikusról.
Idén a koronavírus-járvány miatt online programot szerveztek, az Esterházy-díjat pedig egy későbbi időpontban adják át.
Ma7