Az elszakított magyar területeken fontos cél a megmaradás - Külhoni Magyarok
Hírek

Az elszakított magyar területeken fontos cél a megmaradás

Magyar műemlékek felújítása, magyar vállalkozók támogatása, a magyar oktatás felkarolása és hagyományaink ápolása – csak néhány példa arra, mi mindent tett Magyarország kormánya a 2019-es évben az elszakított területeken.

Grezsa István miniszteri biztos az M1 Kárpát expressz című műsorában kiemelte, az örökség megőrzése nem a múltról szól, hanem a jövőről, hiszen a hagyományaink, szokásaink által tudnak beazonosítani minket, a hagyományaink által tudjuk bemutatni, éltetni magyarságunk.

A külhoni magyar vonatkozású épített örökség megóvásáért elindított Rómer Flóris-terv keretében több kárpátaljai magyar műemlék újult meg, például Palágykomoróc tizenharmadik században épített református temploma, és Tiszabökény tizennyolcadik századból származó görögkatolikus fatemploma is.

A szülőföldön maradás a cél

Nem csak az épített örökség megóvására fektetnek hangsúlyt Kárpátalján. Idén Jánosiban rendezték meg a Kárpát-medencei Fiatal Vállalkozók Konferenciáját. A szervezők elsődleges célkitűzése, hogy a magyar ifjúság szülőföldjén maradjon és itt fordítsa tehetségét a közössége javára.

Veres Márton, a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke elmondta, ha a fiatalok tényleg itthon szeretnének maradni, itthon szeretnének boldogulni, akkor ezt meg is tehetik, csak fel kell kutassák a lehetőségeket. Hozzátette, a konferencia célja az volt, hogy a kárpátaljai fiatalok lássák, nincsenek egyedül, a Kárpát-medencében több magyar sorstársuk is van. Hozzátette, a fiatalokat arra szeretné buzdítani, hogy fogjanak össze, mert együtt közös erővel sokkal könnyebb célt érni.

Az elmúlt években egyre több fiatal tér haza hosszabb távollét után, és és jövőjét a szülőföldjén képzeli el. Ilyen a Beregszászban élő Barna házaspár, akik a beregszászi főiskola befejezése után Magyarországon vállaltak munkát, de végül visszatértek őseik földjére, s ott indították be vállalkozásukat, amelynek fejlesztésére az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programon nyertek pénzt.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetéről is megemlékeztek a kárpátaljaiak Mezőváriban. Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora elmondta, „minden növény, fa a gyökereibe kapaszkodik, és minél mélyebben tudja a gyökereit a földbe mélyeszteni, annál stabilabban áll a földön. Így vagyunk mi is. A magyar nemzet minél mélyebben tudja gyökereit ezen a vidéken, annál biztosabb a megmaradása.”

A szülőföldön maradásra ösztönözte a fiatalokat Böjte Csaba ferences szerzetes is az első kárpátaljai szülőföldön maradás napja rendezvényen. „Mindenkit arra biztatok, hogy maradjon otthon, és becsülje meg szülőföldjét” – mondta a ferences szerzetes.

A délvidéki magyarság szerint a megmaradás kulcsa a gyermek

Az idei évben a délvidéki magyarság ismét a megmaradás iránti vágyáról tett tanúbizonyságot, melynek kulcsa a gyermek. A külhoni magyar gyerekek évében, 2019-ben a magyar kormány kiemelten foglalkozott a gyermekek identitástudatának megerősítésével.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, „magyar nemzetpolitikáról, magyar jövőről nem lehet beszélni gyerekek, ifjúság nélkül”.

Hozzátette, a nemzetpolitika az következő években is a gyerekek és a fiatalok felé fordul. Kiemelte, a fiatalokat szeretnék megismertetni gyökereikkel, hagyományaikkal, értékeikkel. Ennek fényében idén a délvidéki gyerekek határon túli társaikkal együtt ismerkedtek meg régi mesterségekkel a tornyosi Magda-lak tájházban, az ötödik identitás tábor keretében pedig az aracsi pusztatemplomot is felfedezték.

Az asszimiláció lassítása érdekében is tettek lépéseket

A magyar kormány 2010 óta tartó nemzetpolitikájának köszönhetően 2019-ben a Felvidéken is folytatódtak, sőt bővültek azok a programok, amelyek célja a magyar identitás megerősítésén keresztül az asszimiláció lassítása. Több olyan példaértékű oktatási intézményben is található a térségben, ahol komolyan veszik a jövő nemzedék magyarságtudatra való nevelését. Harangozó Katalin, a Kassai Magyar Óvoda igazgatója elmondta, sok éneket, verset és mesét mondanak a gyerekeknek, annak érdekében, hogy már óvodás korukban megismertessék a magyar nép meséit, dalait, verseit a gyerekekkel.

Felvidék-szerte számtalan hagyományőrző gyermektábort, népzene- és néptáncfesztivált rendeztek, valamint felidéztek régi népszokásokat. Mindez azt mutatja, hogy a fiatalok fogékonyak a magyar kultúrára, és büszkék elődeik örökségére.

Felvidéken a magyar állam támogatásának köszönhetően több fejlesztés is megvalósult. A támogatásból olyan rendezvényeket is szerveztek, melyek a mai anyaország és a Felvidék történelmileg és földrajzilag egybetartozó régióinak magyarságát kapcsolták össze.

Egyetlen magyar listára lehet majd szavazni

A felvidéki magyarság jövőjét érintő fontos témák az év második felében kerültek terítékre. A 2020 február végi szlovákiai parlamenti választásokra készülve megalakult az Összefogás Mozgalom, amely a Magyar Közösség Pártjával és a Magyar Fórummal együtt közös választási listát hozott létre Magyar Közösségi Összefogás néven.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője elmondta, az idei választásokon egyetlen magyar listára szavazhatnak majd a választók, a Magyar Közösségi Összefogás listájára. Hozzátette, a listára csak olyan, felvidéki magyar politikusok kerültek fel, akiknek fontos a Felvidéken elő magyar közösség megmaradása és fejlesztése.

„Ez nem egyetlen pártot, nem csoportérdeket, nem egyéni érdeket, hanem közösségi érdeket képvisel” – emelte ki a listavezető politikus.

Erdélyben minden eddiginél bátrabb kiállásra volt szükség

A megmaradáshoz talán minden eddiginél erősebb összefogásra és bátor kiállásra volt szüksége 2019-ben az erdélyi magyarságnak. Az 1990-es marosvásárhelyi pogrom óta nem érte olyan támadássorozat az erdélyi magyar közösséget, mint 2019-ben. Már nemcsak anyanyelvünk és magyar jelképeink – például a székely zászló – használatát korlátozzák, hanem titkosszolgálati eszközökkel magyarellenes akciókat szerveznek, magyar temetőket és halottakat gyaláznak – hangzott el az M1 Kárpát expressz című műsorában.

Az úzvölgyi haditemető meggyalázása

Az úzvölgyi hősi temetőt a kassai 39-esek létesítették 1916-ban Úzvölgy-telep mellett, ahol a német 225. gyaloghadosztály hősi halottai külön parcellát kaptak. A temetőben ezernél több magyar és német katona földi maradványai vannak, míg a románok és az oroszok a hegyeken túl, Moldvában temették el halottaikat. (Babucs Zoltán hadtörténész, Erdélyi Napló – a szerk.)

Az első világháború után több mint két évtizeddel a második világháború végén a szovjet betörés magyar áldozatait temették ide. Ennek ellenére májusban, a romániai Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata román parcellát hozott létre a magyar katonai temetőben. Egy hónappal később, június elején pedig a törvénytelenül felépített román parcella avatójára érkező románok a temető előtt élőláncot alkotó és békésen imádkozó magyarokra támadtak, majd elfoglalták és meggyalázták a sírkertet.

A magyar politikusok egyértelműen törvénytelennek tartották a temetőfoglalást, a román parcella kialakítása Magyarország és Románia közötti diplomáciai feszültséget eredményezett.

„Felháborító volt a kegyeleti jog meggyalázása, az, hogy elrabolták a magyar katonák sírjait a felállított keresztekkel” – mondta Tilki Attila, fideszes országgyűlési képviselő.

hirado.hu

Kapcsolodó cikkek

  • A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Magyarország Kormányának azon döntését, mely kiterjesztette a koronavírus elleni védőoltás lehetőségét a