A szerda délelőtti kormányülés egyik első pontja volt az állampolgársági törvényre vonatkozó módosítás elfogadása. Ez meg is történt, a szlovák TASR-en az alábbi címmel jelent meg a hír: „Azok az emberek, akik felveszik egy másik állam állampolgárságát, már nem kell, hogy elveszítsék a szlovákot!” Nos, ahogy mondani szokták, ez nem teljesen fedi a valóságot.
A kormány hivatalos honlapja alapján a belügyminisztériumi javaslatot a ma reggeli kormányülésen már jóvá is hagyták. A módosítójavaslat alapján állampolgárságukat azok is visszakaphatják, akik korábban „saját akaratból” lemondtak róla, illetve azok is könnyebben jutnak majd állampolgársághoz, akiknek legalább egyik szülője, nagyszülője vagy dédszülője szlovák állampolgár volt.
Apróbb módosítás, hogy ezentúl azoknak a cseh állampolgároknak, akik szlovák állampolgárságért folyamodnak, nem kell igazolniuk a nyelvtudásukat, ahogy a 65 évnél idősebbeknek sem.
Jelen állás szerint elveszítik szlovák állampolgárságukat azok, akik más államét felveszik. A Fico-kormány által elfogadott diszkriminatív állampolgársági törvény mind a mai napig mintegy 3500 embert érintett.
Érdekes, bővebb tárgyalásra érdemes kitétel a „saját akaratból” megfogalmazás. Ezzel kapcsolatban megkerestük Nagy Dávid jogászt, aki a belügyi tárca illetékeseivel több alkalommal is egyeztetett.
A szakember elöljáróban leszögezte, átolvasva a törvényjavaslatot, a belügyi tárca tartotta magát a megbeszéltekhez, mindent beletettek, amire ők azt mondták benne lesz, de szinte egyetlen olyan pontot sem, amelyet a magyar fél javasolt.
A jogász azt mondja, ami a minisztériumi egyeztetésen a minisztérium részéről elhangzott, az meg is valósult. A problémákat azonban nem oldja meg.
Nagy Dávid úgy véli, látva mennyi törvénymódosítást eszközölnek az állampolgársági törvényen (a módosításokat persze a parlamentnek is el kell még fogadnia), sokkal hasznosabb lenne egy teljesen új törvény kidolgozása, ugyanis a gyakorlat azt mutatja, rengeteg jogi problémát okozhat egy sokat és állandóan módosított törvény.
Egy olyan törvénymódosítási javaslat született, amely megerősíti azt, amit Fico, Mečiar és Slota 2010-ben kitalált. Ki lehet mondani, ez a törvény immár nyíltan a felvidéki magyarság ellen irányul.
A törvénymódosítás kilencedik paragrafusának 18-as pontja a legfontosabb a felvidéki magyarság szempontjából. Ebben az áll, ha valaki kérvényezi például a magyar állampolgárságot, akkor csak abban az esetben nem veszíti el a szlovák állampolgárságát, ha fel tudja mutatni, öt éve az adott országban él.
Arra a felvetésünkre, hogy eddig is hasonló volt a helyzet, Nagy úgy pontosít, hogy mindezidáig miniszteri rendelet alapján volt elfogadott ez a gyakorlat.
Ráadásul sokkal megengedőbb volt az eljárás. Ha például egy érsekújvári fiatal kérvényezte a magyar állampolgárságot, elvesztette ugyan ideiglenesen a szlovákot, de egy becsületbeli nyilatkozat leadása után, amelyben kijelentette, ő Magyarországon él, állandó lakhellyel rendelkezik ott, néhány héten belül visszakapta a szlovák állampolgárságát. Ez volt a hétköznapi gyakorlat.
Most két fontos dolog változik. Időkorlát lesz, azaz igazolni kell, hogy legalább öt éve külföldön él valaki, ebben az esetben ideiglenesen sem veszíti el szlovák állampolgárságát. A becsületbeli nyilatkozat azonban már nem elég, hivatalos igazolás kell majd a másik ország hatóságaitól.
Az a felvidéki magyar tehát, mondja Nagy Dávid, akinek esze ágában sincs elhagyni szülőföldjét, pusztán érzelmi okokból folyamodna magyar állampolgárságért,
az ezt továbbra sem teheti meg anélkül, hogy el ne veszítené a szlovák állampolgárságát.
„Saját akaratból”
Nagy Dávid a már emlegetett, furcsán megfogalmazott kitétel kapcsán is eloszlatta a rózsaszín ködöt. A jogász azt mondja, ez tulajdonképpen vonatkozik azokra, akik a törvény 2010-es hatályba lépése óta elveszítették az állampolgárságukat, de van egy lényeges elem. A törvénymódosítási javaslat hetes paragrafusának hetes pontja kimondja, akik 2010 és 2021. június 30-a között elveszítették állampolgárságukat, mert felvették egy másik államét, visszakaphatják a szlovák állampolgárságot, de csak abban az esetben, ha
fel tudják mutatni, hogy amikor ők kérvényezték például a magyar állampolgárságot, akkor ők már öt éve Magyarországon éltek.
Nagy Dávid zárásul három pontban foglalta össze észrevételeit:
- 1. Annyit módosították már az állampolgársági törvényen, hogy hasznosabb lenne egy teljesen újat elfogadni. Ebből ugyanis még komoly jogi problémák lehetnek.
- 2. A törvénymódosítás továbbra sem rendezi a szülőföldjükön boldogulni akaró, de Magyarországgal szoros érzelmi viszonyt ápoló felvidéki magyarok helyzetét.
- 3. Azoknak sem oldja meg a problémáját maradéktalanul, akik a Fico-törvény miatt veszítették el állampolgárságukat.
Ma7
