A járványhelyzetre tekintettel az idén először (és remélhetőleg utoljára) tartják meg távrészvétellel a fiatal mikro- és kisvállalkozók tanácskozását, amelyre alig egy nap alatt a múlt héten kétszázan regisztráltak a kulhonimagyarok.hu oldalon, így a helyek is beteltek.
Négy éve indult és immár hagyományossá vált a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Design Terminál által szervezett találkozó, amely egyszerre nyújt lehetőséget a vállalkozók szakmai képzésére és a régiókon átívelő gazdasági kapcsolatok kiépítésére, megerősítésére. A résztvevők segítséget kapnak vállalkozásukhoz, előadásokon, workshopokon vesznek részt, és üzleti kapcsolatot építhetnek ki egymás között. Idén az eddigi bevált helyszín, Mezőkövesd helyett a virtuális térben lesz az interakció május 8-9-én, és az otthoni munkavégzés, a változás- és az időmenedzsment témakörökben kapnak hasznos tanácsokat, de egyéni mentorálásban is részesülhetnek a fiatalok.
A járványhelyzet a külhoni magyar vállalkozókat is súlyosan érinti, hiszen jelentős részük működik a veszélyeztetett ágazatok valamelyikében, például a turizmus-vendéglátás, vagy a sport- és kulturális szolgáltatások területén.
Potápi Árpád János államtitkár közösségi oldalán közzétett videóüzenetében, Szabó Dezső írót idézve, hogy minden magyar felelős, minden magyarért, kifejtette: ebben a nagyon nehéz, megváltozott gazdasági helyzetben még inkább szükség van arra, hogy “kitartsunk egymás mellett és tanácsainkkal segítsük egymást”. Az elmúlt évek során indított, a külgazdasági és külügyminisztérium által koordinált (százmilliárdos nagyságrendű) Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programmal párhuzamosan erős kapcsolati háló épült ki a határon túli magyar vállalkozókkal, s ezt a kormány tovább erősíti.
A nemzetpolitikai államtitkárság felmérései szerint a külhoni magyar vállalkozások több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így egy-egy mikro- vagy kisvállalkozás négy-öt, de akár több magyar család megélhetéséhez járul hozzá. A külhoni magyar vállalkozások helyzetének felméréséből kiderült, hogy a szomszédos országokban a fejlesztési források, illetve a vállalkozókat mentoráló szakmai környezet hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Ezért az utóbbi négy évben a mintegy két és fél milliárd forintnyi fejlesztési támogatás mellett több ezer egyéni vagy családi kisvállalkozásnak nyújtottottak szakmai segítséget.
A mezőkövesdi találkozók eredményeként hozták létre a Kárpát-medencei vállalkozói hálózatot is, amelynek már mintegy 300 állandó tagja van.
Figyelő
