Kifejezetten a magyar baloldal sajátossága, hogy a manapság globalizmusnak hívott kommunista internacionalizmust a nemzeti érdek elé helyezi. Más országok baloldali erői először nacionalisták és csak utána internacionalisták – mondta Kiszelly Zoltán lapunknak arról, hogy Trianon századik évfordulóján Gyurcsány Ferenc a békediktátumon való túllépést sürgette.
„Megvan a gyász ideje, és eljön az idő, amikor az életet folytatni kell. Itt az idő. Mert a fájdalomból, gyászból még nem épült sikeres nemzet. Csak értő cselekvésből” – írta Trianon százéves évfordulójáról Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke közösségi oldalán azt fejtegette: „Száz év elteltével is nehezen fogadja el Magyarország a trianoni döntést. Trianon mégsem egyesít, hanem megoszt. Megoszt, mert sokaknak ma is élő, eleven, személyes, családi, nemzeti fájdalom, másoknak viszont a történelem olyan ismerni való száraz ténye, mint például a mohácsi vész.” Szerinte a politikában és a történelemben nincs igazság, hanem jog van, ami „az erősek igazsága, természete szerint mindig a rész igazsága, az uralkodó többség vagy kisebbség igazsága, illetve az, amit ők annak tartanak, nyilvánítanak”. – Így aztán nincs egyetlen trianoni igazság se. Trianon igazsága mást jelent, legtöbbször ellenkező előjelet hordoz például Romániának, Szlovákiának, Szerbiának, és mást Magyarországnak – írta.
– Mivel Trianon századik évfordulója csak június 4-én lesz, Gyurcsány Ferenc belekiáltott a pünkösdi csöndbe, hogy újra egyértelművé tegye vezető szerepét az ellenzéki oldalon – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus hangsúlyozta: a DK elnökének megnyilvánulása elsősorban kommunikációs fogásként értelmezhető, eszerint ha Orbán Viktor a kék sarokban áll, akkor ő a „vörös” sarokban melegít, mindig a tökéletes ellentétjét mondja annak, mint a miniszterelnök. Ezzel Gyurcsány válaszút elé állítja a többi ellenzéki pártot, amelyek ha a kormány narratívájához alkalmazkodnak, úgy kiiratkoznának az összefogásból, a DK elnökéhez képest pedig csak valamilyen köztes, „langyos” álláspontot tudnak képviselni. Gyurcsánynak teljesen mindegy, hogy a koronavírus elleni küzdelemről vagy Trianon századik évfordulójáról van szó, tartja magát a fundamentális, azaz mindent ellenző szerephez.
Felvetésünkre, hogy a baloldal mindig is képtelen volt osztozni a trianoni gyászban, Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: kifejezetten a magyar baloldal sajátossága, hogy a manapság globalizmusnak hívott kommunista internacionalizmust a nemzeti érdek elé helyezi, míg más országok baloldali erői először nacionalisták és csak utána internacionalisták. Jól példázza ezt, amikor Medgyessy Péter 2002. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolása évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben pezsgővel koccintott román kollégájával, Adrian Năstaséval vagy amikor Gyurcsány Ferenc a 2004-es népszavazáson a kettős állampolgárság ellen kampányolt. A magyar baloldal számára a Trianon okozta trauma mindig csupán zárójelben, lábjegyzetként szerepel, míg annak területszerző nyerteseivel megértőbbnek bizonyul – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Magyar Nemzet
