Nemcsak óriásplakátokkal és kisfilmekkel, hanem legújabban egy olyan nyilvános – mindenki számára hozzáférhető – adatbázis összeállításával is a népszámláláson való részvételre buzdít a Rákóczi Szövetség, amelyből kiderül: tíz éve hol, mennyien vallották magukat magyarnak Szlovákiában.
Melyik a legmagyarabb szlovákiai település? 2001-ben és 2011-ben hol mennyien vallották magukat magyarnak? Hány olyan település van Szlovákiában, ahol meghaladja a húsz százalékot a magyarok aránya? Többek között ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a választ abban a részletes adatbázisban, melyet a Rákóczi Szövetség saját honlapján és közösségi oldalán tett közzé a napokban. Mindezt annak érdekében, hogy ezzel is ráirányítsák a figyelmet a népszámlálás jelentőségére.
Ezekkel a kreatív képekkel is arra bíztatunk mindenkit, hogy keresse ki saját települését és ossza meg ő is a helyi újágban, Tv-ben, közösségi médiában. Nagyon látványos és szembetűnő, hogy 2011-ben az egyes városok és falvak lakói hány százalékban vallották meg magyarságukat. Mindenkit arra buzdítunk, hogy használják, posztolják, osszák meg ezeket az adatokat, képeket” – közölte a ma7.sk megkeresésére a Rákóczi Szövetség kommunikációs munkatársa.
Katona Flóra elárulta, minél több felvidéki magyar embert szeretnének megszólítani, hogy vállalják nemzetiségüket a népszámlálás során. Éppen ezért február elején óriásplakátokat helyeztek ki Felvidék-szerte, felhívva a figyelmet egyúttal a magyar iskolaválasztás fontosságára is. A közösségi média felületeire pedig kisfilmeket készítettek, hogy még közelebb hozzák a felvidéki emberekhez a népszámlálás fontosságát.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a ma7.sk-nak elmondta, szükség van arra, hogy mindenki, akinek magyar gyökerei vannak, aki magyar iskolába járt, akinek a szülei, nagyszülei magyarok voltak, ne féljenek, és ne felejtsék megvallani azt, hogy ők magyarok.
1991 óta a tíz évenkénti népszámlálási adatokból világosan kitűnik, hogy jelentős, több tízezres fogyatkozás következett be annak tekintetében, hogy hányan vallották meg a magyar nemzetiségüket. Éppen ezért kiemelten fontos az emberek bátorítása, felhívva a figyelmet arra, hogy egy olyan egyéni döntésről van szó, amely az egész közösség hétköznapjaira és jövőjére lesz hatással” – mutatott rá Csáky Csongor.
Hozzátette, bár az idei felméréskor lehetőség van egy második nemzetiséget is megjelölni, tehát valaki vallhatja magát egyszerre magyarnak és szlováknak, a Rákóczi Szövetség arra kéri az embereket, alapvetően magyar nemzetiségűnek vallják magukat.
Ma7