Közösségi célokat szolgál majd a zselízi Sacher-pince - Külhoni Magyarok
Felvidék Hírek

Közösségi célokat szolgál majd a zselízi Sacher-pince

Új Sacher-terem, revitalizált udvar, megszépülő pince – tovább csinosodik a zselízi magyarság központi épülete, az Esterházy család kiszolgáló személyzetének egykor otthont adó ingatlan, a Sacher-ház.

2021. szeptember 10-én ezúttal a Sacher-ház pincéjének ünnepélyes átadására került sor. Annak felújításához, közel 13 millió forintos támogatással, a Magyar Állam Nemzetpolitikai Államtitkársága járult hozzá. Ennek megfelelően megjelent a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Potápi Árpád János is. Amint azt Csonka Ákostól megtudtuk, a nem nyilvános rendezvényre olyan személyek kaptak meghívást, akik szorosan kötődnek az épülethez, s valamilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy az elnyerhesse jelenlegi állapotát.

Az államtitkáron kívül a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, Sárai András, a Sacher Polgári Társulás elnöke, Kepka Márk, továbbá Nyitra megye alelnöke, Csenger Tibor is szólt a megjelentekhez.

Zselíz a felvidéki magyar közösség szempontjából mindig meghatározó volt, nyilatkozta portáluknak Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke

hozzáfűzve, “évtizedeken keresztül itt zajlott az Országos Népművészeti Fesztivál, ami sajnos majdnem egy évtizedeig szünetelt, de hála Istennek, hat évvel ezelőtt újra megrendezésre kerüt itt, Zselízen, s azóta minden évben megrendezésre kerül”.

Az Esterházy család egykori uradalmi pincéjében – a magyarországi Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat pozitív elbírálásának köszönhetően – 2021 januárjában kezdtek neki a munkálatokhoz.

Első lépésként eltávolították a felesleges elemeket, s mintegy 70 centiméterrel mélyítették a talajszintet.

Mivel az épület több mint kétszáz éves, a kivitelezés komoly szaktechnikai kihívásokat jelentett. Noha a fűtőtestek takaróelemei még hiányoznak, s a talaj állapota sem végleges, az épület sorsát szívükön viselők egy újabb nagy lépést tettek a városi park térségében elhelyezkedő épületegyüttesek fejlesztésében.

Beszédében Csenger Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a városvezetéssel karöltve nemcsak ebben az épületben gondolkodnak, hanem többek között az Esterházy-kastélyt és a parkot érintve egy Esterházy-korzót alakítanának ki.

Ezt támasztották alá Kepka Márk szavai is:

Célunk az, hogy ez a kultúrhelyként működő ház visszakapja a külalakját; ennek érdekében fogunk tevékenykedni a jövőben is. Szeretnénk visszaállítani az eredeti kerítést is, s mivel erre a célra már forrást is találtunk, minden bizonnyal hamarosan ez is megvalósulhat.”

Elmondása szerint természetesen nagyon fontosak a modern intézmények és a hibátlan utak, a csatornázás is, de minden város lelkét a kulturális örökség képviseli, amihez vissza lehet nyúlni, amire vissza lehet tekinteni, s amiről majd az unokáknak is lehet mesélni.

Esetünkben nem csupán egy házról és egy pincéről van szó. Úgy érzem, hogy az Esterházy-kastély, a park, a Baglyos ház és a Sacher-ház térsége nem más, mint a városunk lelke” – tette hozzá.

Amint azt az államtitkár elmondta, fontos számukra, hogy a valaha magyar kézben volt ingatlanokat minél inkább magyar tulajdonban tudják újra:

Vannak olyan szimbolikus volt magyar ingatlanok, amelyeknek mindenféleképpen nemzeti kézbe kell kerülniük; ilyen a helyi Sacher-ház és az Esterházy-kastély is. A Felvidéken nem kevés ilyen van, hiszen gyakorlatilag ez a terület őrizte sokáig a magyar államiságot” – mondta el rövid köszöntőjében Potápi Árpád János, akitől azt is megtudtuk, hogy minden egyes születésnapjára Sacher-tortát szokott kapni Bécsből.
A Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, Sárai András így részletezte az ingatlan megnevezései közti különbségeket: „Nevezhetjük Csemadok-háznak, mert a Csemadok helyi alapszervezetének tulajdonában van, de hívhatjuk Magyar Háznak is, hiszen ez a központi találkahelye a zselízi magyar intézményeknek, szervezeteknek, de egyben Sacher-ház is, ugyanis az 1840-es évek elején több éven keresztül itt élt Franz Sacher, a Sacher-torta megalkotója, s fia, Eduard is itt született 1843-ban.”
Ma7

Kapcsolodó cikkek

  • Az aradi vértanúkra emlékezünk

    Az aradi vértanúk napján, október 6-án arra a tizenhárom magyar honvédtisztre emlékezünk, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése