Magyar nyelvtudási szint a kétnyelvű oktatásban - Külhoni Magyarok
Hírek

Magyar nyelvtudási szint a kétnyelvű oktatásban

Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsa elfogadta a kétnyelvű óvodákban és iskolákban szükséges magyar nyelvtudásról szóló szabályzattervezetet, melyet továbbít az Oktatási Minisztériumhoz. A szabályzatot, mely elfogadása után az újonnan alkalmazott káderre lesz érvényes, Horváth Ferenc tanácselnök vállalható kompromisszumnak nevezte.

A szabályzat elkészítését a 2018 februárjában hosszas politikai egyeztetés után elfogadott, „Az olasz és a magyar nemzetiségi közösségek oktatási és nevelési különtörvényének” módosítása irányozta elő. A törvényhez hasonlóan a szabályzat is hosszasan készült és számos egyeztetésen esett át az Oktatási Minisztérium, a muravidéki kétnyelvű tanintézmények igazgatói és a magyar nemzeti közösség oktatási bizottságának kereszttüzében, míg a tanács elé került.

A szabályzat, melyet hatálybalépése előtt még a minisztériumnak jóvá kell hagynia, meghatározza, hogy az óvodapedagógusoknak és osztálytanítóknak, akik a magyar nyelvhez kötődnek a csoportban, illetve az osztályban, valamint azon tanároknak, akik a magyar csoportban tanítanak egy-egy tantárgyat, C1-es szinten kell birtokolni a magyar nyelvet. „Tudjuk, hogy ez nem az anyanyelvi szint, azaz a C2, de kompromisszumot kötöttünk. A minisztériumnak és a tanároknak nem ez volt a javaslata, s ebben a pontban a nemzetiség kérése érvényesült” – mondta Horváth Ferenc tanácselnök, nemzetiségi parlamenti képviselő. A kétnyelvű tanintézmények többi tanáránál a szabályzat a legalább B2-es szintű magyar nyelvtudást irányozza elő, a szakszolgálatok (pszichológus, szociális dolgozó stb.) esetében pedig olyan megfogalmazás született, hogy abban az esetben, ha a szakcsoportban több a munkatárs, legalább egynek C1-es szinten kell birtokolnia a magyar nyelvet. A magyar közösség mindkét esetben a C1-es szintet szorgalmazta, de a minisztérium és az iskolák vezetőségei például a tanárok esetében legfeljebb a B2-es szintkövetelményt fogadták el, azzal is érvelve, hogy nem tudnak majd megfelelő, két nyelven tudó kádert találni, ha magasabb nyelvi követelményeket határoznak meg. „A szabályzat nem ideális, kompromisszumokra épült, de vállalható kompromisszumnak nevezném, mert mégis előrelépést jelent a korábbi gyakorlattal szemben” – értékelt Horváth Ferenc.

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Tóth Erzsébet, az MMÖNK Oktatási Bizottságának elnöke, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének vezetője. „Az oktatási bizottságban a szabályzattervezetet több ízben is tárgyaltuk, és elsősorban a nemzetiségi oktatás minőségének javítását tartottuk szem előtt, ennélfogva a nemzetiség szempontjából lényeges pontokra igyekeztünk felhívni a figyelmet.

A szabályzattervezet utolsó változata – amely az MMÖNK-nak a kétnyelvű tanintézmények igazgatóival és az Oktatási Minisztériummal folytatott egyeztetéseinek eredményeképpen jött létre – véleményem szerint nem optimális, hiszen egy kompromisszumos változat, de a kiindulóponthoz, azaz az eddigi helyzethez képest több esetben előrelépést is hoz. A bizottságban annak az ígéretnek a függvényében, hogy a nemzetiség kérésére a ’problémás pontokat’ a jövőben is még tudjuk orvosolni, továbbra is az általunk megfogalmazottakat, illetve javasoltakat fogjuk szorgalmazni a kétnyelvű óvodákban és iskolákban szükséges magyar nyelvtudásra vonatkozóan” – mondta Tóth Erzsébet.

A szabályzattal kapcsolatosan fontos megegyezés az is, hogy az MMÖMK minden két évben módosíthatja a dokumentumot, ha úgy értékeli, hogy nem életképes.

Népújság

Kapcsolodó cikkek

  • A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Magyarország Kormányának azon döntését, mely kiterjesztette a koronavírus elleni védőoltás lehetőségét a