Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság – számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. A szövetség szerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében.”
Az RMDSZ álláspontja szerint az EB döntésével hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak. „Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása.
Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát” – értékelte az EB döntését Vincze Loránt, a szövetség európai képviselője. Rámutatott, az EB több millió olyan embernek fordított hátat, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ért.
A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás.
Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.
„Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést” – mutat rá a közlemény.
„Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta a FUEN elnöke.
Emlékeztetett, hogy az 2019-es EP-választási kampányban tett ígéretükre, miszerint az Európai Parlament napirendjére tűzik a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettek, mutatott rá, megnyerték az EP nagy többségének támogatását, többek között a német Bundestag támogatását.
„Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk.
Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.
Vincze Loránt szerint a Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe.
„Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét.
Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint” – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője.
Az Európai Bizottság egyébként sajtóközleményében azzal indokolta, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához.
A brüsszeli testület pénteki sajtóközleményében rámutat: a kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
„Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában.
A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket” – nyilatkozott Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.
Ezt a döntést a FUEN ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést.
A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű – legalább egymillió, 7 tagállamból származó aláírást – a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.
Krónika
