Megtartotta 2021/2022-es évadnyitó előadását a Bolyai Társaság, a Virtuális Bolyai Egyetem előadássorozatának első meghívottja Barna Gergely szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa volt, aki a 2022-es népszámlálás lehetőségeiről, veszélyeiről és kritikus pontjairól beszélt. A szociológus szerint, ha a meglévő módszertant alkalmazzák a népszámláláson, akkor a magyar lakosság aránya jó eséllyel csökkenni fog.
Az előadás első részében a népszámlálás módszertani újdonságairól, valamint a romániai magyar közösség szempontjából az azokban rejlő veszélyekről és lehetőségekről esett szó, míg a második részben az elmúlt tíz év társadalmi változásairól, demográfiai és migrációs trendjeiről beszélt a társadalomkutató.
Míg 2011-ben két hetet tartott a népszámlálás, 2022-ben ezt négy hónapra bővítették.
Barna Gergely elmondta: a 2022-es népszámlálás kapcsán még mindig vannak tisztázatlan részletek, még mindig tart a szervezés, annak ellenére, hogy ez még 2018-ban elkezdődött. Nincsen például még végleges kérdőív kialakítva, de a módszertan sincs teljesen leszögezve.
A legfontosabb különbség szerinte 2011-hez képest, hogy van egy nyitás a statisztikai intézetek felé, így lehetősége lesz a lakosságnak arra, hogy online töltse ki a kérdőívet, de ehhez akár segítséget is kérhetnek különböző összeírópontokon. Ugyanakkor a népszámlálás időtartama is meghosszabbodik, míg 2011-ben két hét állt a kérdezőbiztosok rendelkezésére, jövőre négy hónap lesz ez az időszak, két hónapot az online önkitöltésre szánnak, valamint kettőt a hagyományos felmérésre, amelyet a számlálóbiztosok végeznek.
„Ez mindenképpen segíteni fog a népszámlálás hatékonyságán, hiszen 2011-ben megrekedt az összeírás bizonyos helyeken, és ennek voltak drámai következményei is. Emellett fontos, hogy lesz magyar nyelvű kérdőív, valamint eltűnik a papír a népszámlálásból, a kérdezőbiztosok is táblagépekkel fognak dolgozni” – részletezte Barna Gergely.
A szociológustól azt is megtudtuk, hogy jövő év decemberében elméletileg már meglesznek az előzetes adatok. 2023-ban fog megtörténni a népszámlálás ellenőrzése, majd ezt követi a regiszteri nyilvántartásból való beemelés. Mint fogalmazott, látszik, hogy úgy van kitalálva a folyamat, hogy a járványperiódusnak megfeleljen, mivel tavasszal lesz az önkitöltés, és nyáron a személyes megkeresés, amikor a járványgörbe csökken.
Miért fontos a népszámlálás?
Barna Gergely szerint azért is fontos minél nagyobb számban részt venni a népszámláláson, mivel van egy szimbolikus tétje, egy közérzeti komponense annak, hogy hány magyar él Romániában, hogy csökkent-e vagy nőtt-e a romániai magyarság aránya. Ugyanakkor vannak etnikai tétjei is, hiszen a nyelvhasználati jogok ahhoz kötődnek, hogy egy adott közigazgatási egységben megvan-e a 20 százalék vagy nincs, és ez jogi következményekkel is jár, ugyanis az etnikai küszöböt a népszámlálás alapján számítják ki. A népszámlálásnak ugyanakkor vannak pragmatikus tétjei, nagyon sok minden következik belőle, ami a területfejlesztésre, az önkormányzatok stratégiájára vonatkozik, és ez által értékelni lehet az elmúlt tíz évet, valamint segít a tervezésben is.
A szociológus arról is beszélt, hogy sikerült elérni az RMDSZ-szel közösen egy olyan kedvező törvényi kontextust, ami segíti a magyarok megszámlálását. A legfontosabb, hogy a lekérdezés megtörténhet magyarul, de lesz magyar nyelvű tájékoztatás, magyar nyelvű eszköztár is, sikerült visszahozzák az önkormányzatoknak a hatáskörét a számlálóbiztosok kiválasztásában, ugyanakkor a települési összeíró pontokon biztosítani tudják a magyarul tudó számlálóbiztost ott, ahol meghaladja a magyarok aránya a 20 százalékot. Úgy gondolják, hogy ezek mind segíteni fognak az összeírásban.
Barna Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy a 2021 márciusában végzett próbanépszámlálásból úgy tűnik, hogy nagyon alacsony volt a válaszadási hajlandóság, az online önkitöltésen a megcélzott populáció 4 százaléka vett részt, személyes megkérdezéssel pedig ezt az arányt maximum 62 százalékra sikerült feltornászni. 2011-ben 88 százalékos hatékonyságú volt a próbanépszámlálás, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz 2022-ben. Ennek szerinte az az oka, hogy a kérdőív bonyolult, átlagosan 26 percbe telt a kitöltése.
A népszámlálás kritikus pontjai
A szociológus szerint egyrészt az, hogy biztosítani kell a magyar nyelvhasználatot, illetve hogy ennek a betartása is valósuljon meg, hiszen még mindig nem tisztázódott számos kérdés a kérdőívek fordítását illetően. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az alulszámlálás veszélye is, hiszen lehetséges, hogy a mostani népszámlálás „úgy lesz teljes kudarc, hogy az észre sem vevődik”.
„Most sokkal nagyobb lehet a nem lekérdezettek száma, mint 2011-ben, ami pedig súlyos következménnyel bírhat magyar szempontból, mivel 85-90 százalékos válaszadási ráta alatt nem lesz meg az egymillió magyar Romániában, mivel a regiszteri nyilvántartásból beemelt személyeknek nem lesz etnikuma, anyanyelve, vallása” – részletezte. A szociológus szerint erre az lehet a megoldás, hogy lerövidítik a kérdőívet, ugyanakkor fontos lesz a népszámlálási kampánynak a népszerűsítése is, hogy részvételre buzdítsák mindazokat, akik magyarnak vallják magukat.
Maszol
