Potápi Árpád János: A nemzetpolitika egyfajta nemzeti minimumnak kell számítson - Külhoni Magyarok
Hírek

Potápi Árpád János: A nemzetpolitika egyfajta nemzeti minimumnak kell számítson

2010-ben az akkori parlament elfogadta, hogy a nemzetpolitika egyfajta nemzeti minimumnak kell számítson, és nem lehet pártpolitika – mondta el a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Hír TV Magyarország élőben extra című műsorában. Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy annak idején az ellenzék demagóg állításokkal kampányolt a törvény ellen.

Tíz éve döntött a Magyar Országgyűlés a kettős állampolgárság elfogadásáról. Ezt már az új parlament megalakulása után, de még az új kormány megalakítása előtt fogadta el az újonnan megválasztott Országgyűlés. Az elmúlt 10 évben olyan támogatási rendszerek, olyan határon túli magyar közösségi építkezési folyamatok indultak el, amelyek teljesen megváltoztatták a külhoni létnek a lehetőségeit.

Ön korábban úgy összegzett, hogy ez a törvény reális válasz volt Trianonra. Mennyiben jelentett ez valóban választ – tette fel a kérdést Földi-Kovács Andrea műsorvezető Potápi Árpád Jánosnak.

Tíz évvel ezelőtt 98 százalékos többséggel fogadtuk el az egyszerű honosításról szóló törvényt.

Az akkori parlament elfogadta, hogy a nemzetpolitika egyfajta nemzeti minimumnak kell számítson, és nem lehet pártpolitika – mondta el a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, majd hozzátette, hogy örül annak, hogy ennek az eseménynek a részese lehetett, hiszen ez a döntés egy mérföldkőnek számított a nemzetpolitikában.

Potápi Árpád János megjegyezte, hogy a törvény elfogadása egy nemzetpolitikai sikertörténetet indított el, az egyszerű honosítás elfogadását szimbolikus jelentőségű jogszabályok és törvények követték. Ilyen többek között a nemzeti összetartozás napjáról szóló országgyűlési határozat vagy a szavazati jog megadása a határon túliaknak. Ezek mind olyan állomásai voltak a nemzetpolitikának, amelyre azóta is tudunk építeni – hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy ezeket a lépéseket az elcsatolt területeken élők képviselőivel egyeztetések előzték meg, így kijelenthető, hogy egy nemzeti konszenzus alapján születtek meg ezek a döntések, és ezt követte az a támogatáspolitika, ami azóta is zajlik a Kárpát-medencében – emelte ki Potápi Árpád János.

MTI

Kapcsolodó cikkek