Potápi: megkerülhetetlenné vált a Sapientia a Kárpát-medencei egységes magyar oktatási térben - Külhoni Magyarok
Erdély Hírek

Potápi: megkerülhetetlenné vált a Sapientia a Kárpát-medencei egységes magyar oktatási térben

Egyházi és világi elöljárók, hazai, anyaországi és Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények vezetői, képviselői, egykori és jelenlegi oktatók és meghívottak társaságában ünnepelték a Sapientia EMTE első tanévnyitójának huszadik évfordulóját vasárnap Csíkszeredában.

Az egyetem nagy aulájában a Himnusz eléneklésével kezdődött rendezvényen Tonk Márton, az egyetem rektora ünnepi beszédében köszönetet mondott mindazoknak, „akikben volt kellő hit és elhatározás az egykori, húsz esztendővel ezelőtti gordiuszi csomó átvágására, és az új intézmény megalakítására”.

Így tehát köszönetet mondott az erdélyi történelmi egyházaknak, alapító püspököknek, az erdélyi és anyaországi akadémiai, tudományos és civil szféra elkötelezett képviselőinek, az erdélyi politikai élet az üggyel azonosuló tagjainak, Magyarország akkori és mai kormányának, az itthoni és otthoni, az egyetemet támogató magyar embereknek, valamint a Sapientia közösségének.

Emlékeztetett, voltak bőven ellendrukkerek, akiknek szerinte azért jár köszönet, hogy annyira komolytalannak tartották az ügyet, „hogy még a keresztbe tevésre sem fordítottak energiát”, és mire ezt megtették volna, már késő volt.

Fotó: Székelyhon

A legfontosabbnak az egyetem létét nevezte, azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt létezik önálló, az erdélyi közösség kezében és irányításával működő magyar felsőoktatás.

Ma már a Romániában tanuló magyar egyetemi hallgatók egynegyede a Sapientián, egyharmada pedig az önálló magánegyetemi hálózatban tanul, a nemzetközi rangsorokban Románia mintegy száz jegyzett egyetem közül a huszadik, rangos állami egyetemeket utasítva maga mögé, és persze nincs szándékunkban itt megállni – emelte ki.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke visszatekintett az elmúlt évszázadok erdélyi magyar egyetemalapítási történetére, emlékeztetve, hogy a Sapientia létrehozásával csak beálltak azok sorába, akik évszázadok óta küzdenek az erdélyi magyar felsőoktatásért.

Különböző korokban újból és újból megfogalmazódott az az igény, hogy az anyanyelvű felsőoktatás nélkül Erdélyben nem lehet teljes életet élni – jelentette ki.

Egyúttal áldást is mondott a Sapientia EMTE felújított csíkszeredai épületére.

Megkerülhetetlenné vált Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerint tíz évvel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a magyar kormány évről-évre kiszámítható módon hozzájárul a Sapientia EMTE fenntartásához és működtetéséhez, elmondható, hogy ez a szándék az egyetem mindennapjainak részévé vált, amelyre az elmúlt tizenegy év folytonossága is lehetőséget adott.

Fotó: Székelyhon

Rámutatott, hogy 2010 óta az egységes nemzetben való gondolkodást, az azt követő stratégiai lépéseket a következő alapelv határozza meg: a magyar nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér. A magyar nemzet hatósugarának erejét mutatja az egyetemen születő, nemzetközi folyóiratban megjelenő publikáció, kutatási eredmény, de ugyanígy egy sapientiás diák által tartott előadás is egy konferencián – érzékeltette.

Kijelentette: húsz év távlatából elmondható, a Sapientia a magyar nemzet számára kiemelt jelentőséggel bíró értékteremtés zászlóshajója, és mint a román, mint a Kárpát-medencei egységes magyar oktatási térben megkerülhetetlenné vált.

Potápi fontosnak tartotta elismételni egy korábban megfogalmazott gondolatát, amelyet az egyetemi hallgatókhoz intézett:„Erdély tündérkert, ahová mindenki vágyik. Innen nem elmenni kell, hanem ide jönni kell.

Ti vagytok a magyar jövő itt, Erdélyben, ahol versenyképes tudásotokkal, közösségetekért vállalt felelősségetekkel tehetitek ismertté az itt és a világ bármely táján élők számára is ezt a csodálatos tündérkertet – fogalmazott.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfőhelyettes kiemelte, hogy a mostani ünnep azt mutatja: az előttünk járó nemzedék intézményt alapított, csatlakozva intézményépítő nemzedékek hosszú sorához.

Fotó: Székelyhon

A Sapientia Egyetem létrehozása az erdélyi magyarság egyik legnagyobb és legmerészebb vállalkozása volt az elmúlt húsz év során – értékelt, hozzátéve, a kitartás, a türelem, a munka, az elkötelezettség, a kitartás, a tudás, a profizmus mind kellett ahhoz, hogy az intézmény nemcsak a romániai egyetemek között kivívja magának az a helyet, amelyet megérdemel, hanem a Kárpát-medencei magyar egyetemi szférában is megtalálja a helyét, és nemzetközi szinten is helytálljon.

Szerinte iránymutató, véleményformáló értelmiségieket képez a Sapientia, akiknek az erdélyi magyar közösség számára példát kell mutatniuk.

Hozzátette, a kormányprogramban szereplő célt, hogy a magánegyetemek is állami támogatást kapjanak, érvényesíteni kell, ezt a Sapientia is megérdemli, és jogosultságot kell kapnia erre.

Erős bástya Székelyföld közepén Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai karának dékánja elmondta: közel 3000, alap- és mesterképzéses hallgató szerzett diplomát a csíkszeredai karon. Szerinte a külföldön kiválóan teljesítő volt hallgatók mellett azokra büszkék, akik itthon boldogulnak, és a közösség javát szolgálják. „Víziónk és célunk az a fiatal, aki modern szaktudással, elemző és kommunikációs készségekkel felvértezve ki tud lépni a világpiacra, akár otthonról, a falujából is” – vázolta.

Az egyetem igyekszik megérteni és alkalmazni a kor tudományos innovációit, de világ- és életszemléletüket nem a mai ideológiákban keresik – emlékeztetett, erős bástyának nevezve az egyetemet Székelyföld közepén. Az alkalomból az egyetem által alapított Bocskai István-díjat adományozták Dávid László egyetemi tanárnak, volt rektornak két évtizedes szakmai és intézményvezetői tevékenysége elismeréseként.

Díszdoktori címet vehetett át Szendrő Péter professzor, a gödöllői Szent István Egyetem tiszteletbeli rektora az egyetem és az ennek keretében folyó tehetséggondozás támogatásáért, Jakab Sámuel nyugalmazott oktatónak pedig a tiszteletbeli professzori címet adományozták a kertészmérnöki képzés létrehozása érdekében végzett munkájáért.

Máthé István egyetemi docenst kiváló oktató elismeréssel jutalmazták, a Debreceni Egyetem ugyanakkor Pro Universitate kitüntetéssel ismerte el a két intézmény közötti együttműködést.

Székelyhon

Kapcsolodó cikkek

  • Az aradi vértanúkra emlékezünk

    Az aradi vértanúk napján, október 6-án arra a tizenhárom magyar honvédtisztre emlékezünk, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése