Szili: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy - Külhoni Magyarok
Hírek Magyarország

Szili: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy

A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség – mondta Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott a Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 című online konferencián csütörtökön.

Szili Katalin a Kisebbségi Jogvédő Intézet háromnapos tanácskozását megnyitva a környező országokban élő magyarság helyzetét tekintette át.

Kifejtette: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetségnek lehetősége van, hogy kormányzati tényezőként az ottani magyarság helyzetét segítse. Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szintén a kormánykoalíció tagja ezáltal megkerülhetetlen tényező. Az összefogás jó helyzetet eredményezett, és reményei szerint a kisebbségi törvény parlament elé terjesztésével nagy lépést tudnak tenni az erdélyi magyarság érdekében. Felvidéken összefogott három magyar párt, ami elhozhatja a szavazatmaximálást a következő választásokon, ezáltal parlamenti tényezővé válhat a Szövetség. Kárpátalján a legrosszabb a helyzet, nemcsak jogszűkítésről van szó, hanem jogfosztás zajlik – értékelt. Megjegyezte: az Európai Unió semmilyen lépést nem tesz ezen ügyekben az ukrán kormány felé.

Szólt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán elfogadott, a nemzeti önazonossághoz való jog védelmére vonatkozó felhívásról is. Ebben a nemzeti identitáshoz való jogot fogalmazták meg, ami a miniszterelnöki megbízott szerint alkotmányos alapjog lehetne és biztonságot adhatna a nemzeti kisebbségek számára.

Kitért arra az öt alapelvre is, amit Kalmár Ferenc miniszteri biztossal a témában kidolgoztak.

Kijelentette: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség. Rámutatott: az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással, azok elválnak egymástól. A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog – fűzte hozzá, kiemelve: az egyéni jogok mellett szükséges a kollektív jogok megfogalmazása is.

Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az államnak, ez nem mondható el például Romániáról, Szlovákiáról, Ukrajnáról, ahol nem tekintik államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Felvetette, fogadjanak el nyilatkozatot, amelyben kifejezik szolidaritásukat Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökével, aki előző nap, Ungvárra tervezett látogatásakor a határon értesült, hogy 2023. október 26-ig kitiltották Ukrajnából.

Kalmár Ferenc, miniszteri biztos felidézte, azt kezdeményezték, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása legyen prioritása a magyar ET-elnökségnek. Beszámolt arról, hogy négy konferenciát rendeztek a témában, és azt mondta: a nemzeti kisebbségvédelem elfelejtett téma Európában, azt újra a politika asztalára kell tenni. Jelenleg nem előrelépés történik a nemzeti kisebbségek védelmében, hanem visszalépés – mondta. Jelezte: támogatják azt a kezdeményezést, amely egy platform létrehozására irányul, és a kisebbségeket érintő jogsértések kerülhetnének fel rá európai szinten.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a helyzetet Kárpátalján tragikusnak minősítette, Felvidéken és Erdélyben kritikusnak, míg a Vajdaságban biztatónak, Drávaszögben és Muravidéken elfogadhatónak nevezte.

Minden, a nemzeti kisebbségeket megillető jog biztosításában igyekeznek részt venni az intézeten keresztül – mutatott rá, hozzátéve: “a biztos jövőt” a nagypolitikának kell megteremtenie. Csóti György kiállt a külhoni magyarság személyi elvű, kulturális és területi autonómiája, illetve ezek kombinációjának biztosítása mellett.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára arról beszélt, hogy “messze nem kielégítő” a helyzetük, visszalépés történt a kisebbségi jogok területén. A kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetbe került, folyamatosak a jogszűkítések – mutatott rá.

Beke István és Szőcs Zoltán a velük történt eseményeket idézték fel. A két székelyföldi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. Pár nap híján négy évet töltöttek le a büntetésből. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik Szőcs Zoltán és Beke István ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen.

Beke István úgy fogalmazott: az igazi terrorizmus az a félelem, amit egy politikai rendszer kelt “ürügyei” igazolása érdekében. Nem ők azok a személyek, akiknek azt a kérdést fel kell tenni, hogy mi történt, hanem azoknak az érdekcsoportoknak, akik az egész ügyet kitalálták, és a forgatókönyvet megírták – jegyezte meg.

Szőcs Zoltán azt mondta: a mai napig nem hiszi el, hogy a 21. században, a nemzetek Európájában ilyen megtörténhet, hogy embereket koholt vádak alapján börtönbe lehet juttatni. Még hisz abban, hogy Strasbourgban sikerül majd igazságot szolgáltatni nekik – tette hozzá.

MTI

Kapcsolodó cikkek