Az Európai Unió ma nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, ezzel szemben Magyarország következetes és világos nemzetpolitikát képvisel – hangzott el Szili Katalin Harmincból tíz című könyvének bemutatóján, amelyen Kalmár Ferenc miniszteri biztos és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is ismertette az utóbbi tíz év eredményeit.
– A külhoni magyarság gyarapodásának és megmaradásának biztosítéka az önkormányzatiság és önigazgatás megteremtése. Ez pedig fontos záloga annak, hogy Kelet-Közép-Európa a kontinensen egy erős, és a sokszínűséget megvalósító régiója legyen Európának – mondta Szili Katalin Harmincból tíz című könyvének bemutatóján Budapesten a Nemzetpolitikai Kutatóintézet épületében.
A miniszterelnöki megbízott ismertetése szerint az Európai Unió lakosságának 10 százaléka ma nemzeti kisebbségben él, az intézmény ennek ellenére mégsem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével. Helyettük egyre nagyobb hangsúlyt fektet azon kisebbségekre, akiket az egyéni ízlésük szerint saját portfóliójukba soroltak.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy ma Magyarország következetes és világos nemzetpolitikát képvisel. – Számos nemzetpolitikai eredményt értünk el az elmúlt tíz évben, és soha nem volt ennyire együtt a nemzet, mint most – tette hozzá. – A közbeszédben azonban sokszor hallunk olyan politikai megnyilvánulásokat – folytatta –, amelyek megkérdőjelezik azokat a nemzetpolitikai eredményeket, mint amilyen a külhoni magyarok a szülőföldön maradásának támogatása, állampolgársága, választójoga. Nekik azt ajánlom, hogy gondolkodjanak el a politikájukon – tette hozzá a miniszterelnöki megbízott. A könyvvel kapcsolatban elmondta, aki elolvassa, az egy áttekintést kap az elmúlt 10 év önigazgatás iránti igényünknek a törekvéseiről és az eredményeiről.
Hogy milyen ez a nemzetpolitikai munka? – tette fel a kérdést Kalmár Ferenc. Nehéz – válaszolta rá rögtön a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki szerint mindenki a saját érdekeit védi. Azok az országok, amelyek nem adják meg a kisebbségeiknek a kollektív jogokat – például Szlovákia, Ukrajna, Románia – úgy gondolják, hogy integrálni kell a többségi társadalomba a kisebbséget – tette hozzá.
Kalmár rámutatott: a magyar álláspont szerint viszont a kollektív jogok megadása nélkül az integráció egyenlő az asszimilációval. A kétoldali kapcsolatok kiépítése mellett fontosnak tartják munkájuk bemutatását, illetve a különböző polgári kezdeményezések eljuttatását az európai intézményekbe.
Potápi Árpád János beszédében hangsúlyozta: ma a nemzetpolitika két fő irányelv mentén működik. A kezdetben az identitás megőrzése, megerősítése volt az elsődleges cél, amelyre építve meghoztak bizonyos jogszabályokat – részletezte a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Mint mondta, ilyen volt a kettős állampolgárság, a szavazati lehetőség, az új alaptörvény, amelybe a határon túli magyarság is belekerült. Az államtitkár ismertette, hogy a törvények, jogszabályok után elkezdték a szülőföldön való boldogulásnak a támogatását és az erősítését.
Kiemelte: ma nincs olyan nap a Kárpát-medencében – de beszélhetünk a diaszpóráról is –, amikor nem adnak át különböző intézményeket, épületeket a külhoni magyarok számára. Ezek több mint tíz év munkának az eredményei – hangsúlyozta.
– Ezek alapján elmondhatjuk, hogy sok szempontból újra egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk – zárta beszédét az államtitkár.
Magyar Nemzet
