Online térben, videókonferencián keresztül tartotta meg november 4-i ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa (MMÖNK), hiszen a járványügyi intézkedések miatt nem lehetséges a gyülekezés. A tagok – szinte teljes összetételben – több programbeszámolót fogadtak el, míg a nemzetiségi képviselő választási rendszerének változásáról még nem hoztak döntést.
A tanács elfogadta a Lendvai Kétnyelvű Középiskola nemzetiségi programokra vonatkozó munkatervét a 2020/2021-es tanévben, mely Hajdinjak Prendl Silvija igazgató ismertetője szerint nem különbözik sokban a tavalyi programtól. Kiemelte a magyar mint második nyelv külső differenciálását, mely az oktatási projektből kinőve az iskolai program része lett állami finanszírozással, valamint a szakmai programbővítési terveket (óvodai nevelés, fodrász), melyekről tárgyalt az MMÖNK Oktatási Bizottsága is. A bizottság hosszú és tartalmas beszámolót nyújtott be az ülésre, mely több fontos és aktuális oktatásügyi témát érint, így Horváth Ferenc tanácselnök javaslatára a következő üléseken külön témakörökként tárgyalják meg ezeket. A bizottság elnöke, Tóth Erzsébet ezúttal két témát emelt ki, éspedig hogy megoldást kellene találni egy óvodai támogatás kidolgozására, amellyel biztosítani tudnák a magyar nyelv megmaradását a magyar és a magyar–szlovén családoknál, valamint hogy célszerű lenne megvizsgálni az EIO, illetve HOP modell (egyidejű írás- és olvasástanítás magyar és szlovén nyelven) szerint tanuló osztály újrarendezésének okát a 4. osztályban.
Tóth Erzsébet a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének elnökeként tájékoztatta a tanácsot a magyar mint anyanyelv tanulását ösztönző „Magyarul a Muravidéken” támogatási program pályázati kiírásának eredményeiről is. A pályázatra összesen 85 tanuló jelentkezett, 17 középiskolás és 58 általános iskolás (27 a lendvai, 13 a pártosfalvi, valamint 9–9 a dobronaki és a göntérházi iskolából). Folyamatban van a pályázati hiánypótlás, a közeljövőben összeül a bírálóbizottság is. A támogatási összeg egyelőre nem ismert, hiszen a rendelkezésre álló kerettől függ. Horváth Ferenc tanácselnök tájékoztatta a tanácsot, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság további 5 millió forintot juttatott erre a célra.
A tanács elfogadta a befejeződött oktatási projekt, a falugazdász program, a faluprogram, a Muravidéki Magyar Értéktár projekt, az ifjúsági szervezet beszámolóit és alapinformációkat kapott a szentlászlói tájház (méhészeti központ) és a radamosi korai fejlesztő központ körüli tevékenységekről.
A következő négy évben (2021–2024) is folytatódik a magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja a szlovén gazdasági minisztérium gondozásában. A tanács júliusi ülésén ismertetett program a minisztérium javaslatait figyelembe véve kis mértékben módosult, de lényegében nem változott. Újabb két munkahelyre (promóciós tevékenység) nyílik lehetőség, és – mint a tanácselnök kiemelte – fontos, hogy bennmaradt a tájházrendszer felújítása.
A tanács viszont ismét elnapolta a döntést az országgyűlési választásokról szóló törvény módosításának véleményezéséről, azaz hogy a nemzetiségi képviselő választásánál a jelenleg érvényes, pontozáson alapuló, úgynevezett Borda-rendszer meghagyása mellett állnak ki, vagy az egyszerű többségi rendszer bevezetését támogatják. A tanács megosztott, s még arról sem szavazott, hogy a kérdésről szavazzon-e. A döntést elhalasztották addig, amíg az Országgyűlés hivatalosan nem kéri az MMÖNK álláspontját.
A tevékenységéről beszámolt az idén februárban alapított Muravidékre – Művelődési, Turisztikai és Ifjúsági Egyesület, az úgynevezett tájházegyesület, melyet a községi önkormányzatok alapítottak és 4.200 euró éves tagdíjat határoztak meg. A félévi összeget eddig három önkormányzat (Hodos, Dobronak, Marác) fizette be. A dobronaki székhelyű szervezetet Varga Edit vezeti. A tavasszal elfogadott program (néprajzi kutatások, műhelymunkák, kiállítások felállítása, a tárgyak tisztítása a kiállításra) zöme a vírushelyzet miatt nem valósult meg, s ez okból elmaradt az új munkatársak tervezett felvétele is.
Népújság
