Közösség a távolból - Külhoni Magyarok
Magyarok a diaszpórában

Közösség a távolból

A koronavírus világjárvány mindenki életére befolyással van, így az én ösztöndíjas időszakom is a tervezettől eltérően alakult.


A helyszíni munkavégzés helyett digitálisan tanítok, cikkeket írok a Melbourne-i Híradó magyar havilap számára, rendezvényterveket készítek (amelyeket remélhetőleg meg tudunk valósítani egy későbbi időpontban), és többek között internetes kutatómunkát is végzek a Melbourne-i magyar közösségről, szervezetekről.

A távoktatásban megkezdtük a szervezési, előkészületi, ismerkedési munkát mentorommal, az igazgatónővel, az egyik kinti szervezet elnökével, a szülőkkel és a diákokkal, akik nyitottak a digitális oktatásra, én is örülök a lehetőségnek, és annak, hogy a gyerekek a koronavírus miatt hozott korlátozó rendelkezések ellenére ugyanúgy hozzájuthatnak a magyar oktatáshoz, mint az ausztrálhoz. A távoktatás során interaktív eszközöket használunk a magyar kultúra, mondák, versek, művészet, ünnepek, hagyományok megismerésére, felelevenítésére beszédközpontú, játékos alkalmakon, a már megszerzett tudásra építve és gyakorolva, elmélyítve, kibővítve azt.

A májusi Híradóba írt cikkeimben igyekszem olyan magyar vonatkozású témákat találni, amelyek a diaszpórában élők számára is érdekesek lehetnek. Így került bemutatásra például Ady magánéleti révbe érése Csinszkával, alapul véve Ady költészetét, hiszen az őket túlélő kortársak sokszor egymással ellentmondóan jellemezték ezt a kapcsolatot. Ausztráliában fordítva vannak az évszakok, ezért többek között a májusi fagyosszentek népi hagyománya is teljesen máshogy értelmezhető a kinti télben, mint Magyarországon. Ennek ellenére összefoglaltam egy cikkben a szép számú, de ma már itthon is kiveszni kezdő májusi hagyományokat, hiszen az idősebb olvasók még emlékezhetnek rájuk, és majd, ha lehet már találkozni, az unokáknak is mesélhetnek róluk. Vajon miért tartják Debrecent „cívisvárosnak” vagy „kálvinista Rómának”? Ezekre is választ kapnak az olvasók a város jelentős történelmét felvázoló írásban. S ha egy külföldről Magyarországra látogató magyar nem a megszokott turistahelyekre kíván majd ellátogatni, akkor a Velencei-tó környékén csoportosuló emlékhelyekhez, természeti szépségekhez talál útmutatót a lapban. Addig is maradjunk mindannyian otthon, olvassunk Munkácsy-festmény elemzést vagy az online is elérhető, stílusában és tartalmában is egyedülálló posztmodern Mészöly-regényt, a Saulust, ha kedvet kapott az olvasó az ismertető alapján. A virtuális térben megvalósuló kulturális magyar nyelvű programok révén, mint koncertek, színdarabok, múzeumbejárás, filmek, remélem, kicsit kellemesebbé tehetjük az otthon töltendő időt.

Tamás Krisztina, korosiprogram.hu

Kapcsolodó cikkek

  • Az első magyar ballagás Regensburgban

    A regensburgi konzuli magyar iskolában elbúcsúztattuk az első végzős osztályunkat. Egyedülálló, kivételes ünnep volt ez mindannyiunk számára. Kivételes, mert