A világ számos pontján vannak úgynevezett magyar házak. Így hívják azokat az épületeket, amelyek a hazájuktól távol élő magyar emberek és leszármazottaik számára nemcsak szociális, kulturális és szimbolikus jelleggel bírnak, hanem össze is kovácsolják a külhoni magyarokat. Egyfajta kis sziget, egy másik ország tengerén. A Brüsszeli Magyar Házat, másnéven a Saintenoy Palotát a belgiumi magyarok közössége vásárolta meg 1955-ben.
Az 1872-ben elkészült, eredetileg Ferdinand Grosjean kereskedelmi ügynök, majd Paul Saintenoy neves építész tulajdonában álló, az olasz reneszánszt is magába foglaló, eklektikus stílusú épület, azóta is egy magyarokból álló társulat tulajdonában van, annak tagjai gondoskodnak a ház fenntartásáról és szervezik a programokat. Dr. Kállay Oszkár elismert szakorvos 1982 és 2016 között, egészen haláláig vezette a Magyar Házat, helyét felesége, Dáné Zita vette át. Kiemelte, férjének köszönhető Brüsszel egyetlen 1956-os emlékműve, amely minden magyart az emlékezésre kötelez.
A Magyar Ház pénzügyi szempontból nincs könnyű helyzetben, miután az épület egy része műemléki védelem alatt áll, és azt sem a magyar, sem a belga állam, sem a katolikus egyház nem támogatja anyagilag, ezért csak a civilek és más mecénások anyagi felajánlásaiból tudja fenntartani magát. Ám a brüsszeli magyar közösség időt és pénzt nem sajnálva mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság kulturális és művészeti életének továbbra is a Magyar Ház legyen a központja.
