Novák Ferenc „Kis New York”-ja - Külhoni Magyarok
Magyarok a diaszpórában

Novák Ferenc „Kis New York”-ja

A negyedik részben Sárközy Réka, a Fényképtár munkatársa az 1956-os emigráns Novák Ferencnek a New York-i magyar közösségek életéről a hetvenes évek elején készített színes diasorozatából válogatott.

Novák Ferenc portréja. A kép forrása: Freedom Fighter 56 törénelmi projekt

Novák Ferenc 1934-ben született, „osztályidegen” családját – szüleit és öt testvérét – 1951-ben kitelepítették Budapestről Hajdú-Bihar megyébe. Megszakadtak gimnáziumi tanulmányai, kőművesnek, majd villanyszerelőnek tanult. Az 1956-os forradalom napjaiban munkaszolgálatos, tehát fegyvertelenül szolgáló katona volt, már kétéves szolgálatának végén. A forradalom hírére Budapestre indult társaival, de menet közben letartóztatták. Nagy nehezen mégis eljutott a fővárosba, ahonnan viszont a forradalom bukásának hírére idősebb testvéreivel Ausztrián keresztül az Egyesült Államokba emigrált 1957 decemberében. Itt vált csak lehetővé számára, hogy folytassa tanulmányait: a Princeton Egyetem ösztöndíjasaként szerzett mérnöki diplomát. Volekné Temesi Zsuzsanna, a Mikes-program kutatója 2016-ban gyűjtötte össze New Brunswickben Novák Ferenc kéziratait, fotóit, és interjút készített vele a program keretében. Oral History interjúja a Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába, fotói a Fényképtárba kerültek.
A Mikes-program keretében az OSZK-ba kerülő fényképek többsége a diaszpórában működő magyar közösségek életét dokumentálja: egyházi rendezvények, regionális találkozók, ünnepségek, szimpóziumok képei és természetesen számos családi fotó. Novák Ferenc jó minőségű színes diasorozata a korai hetvenes évekből „Kis-New Yorkról” kiemelkedik ezek közül.

Novák a várost járva lefényképezte azokat a portálokat, kirakatokat, melyeknek magyar származású tulajdonosa van, láthatóan lenyűgözve a magyar jelenlét sokszínűségétől, gazdagságától. Hentesboltok, élelmiszerboltok, ruhaüzletek, vendéglők alkotják a képek témáját. Nézegetve ezeket még sincs az az érzésünk, hogy pusztán dokumentálást látunk, hanem egy rendszeres gyűjtőmunka látványos eredményét. A portálok előtt feltűnnek a város lakói; a gyerekeivel savanyú uborkát vásárló apa, a tágas útkereszteződésben indián stílusú bőrzekében bicikliző nő, különböző etnikumú bevándorlók és maga a városrész, amely szegényes, kicsit kopott, szemetes, rendezetlen – de ennek ellenére színes, izgalmas – és szabad. Novák Ferenc, aki gyerekként végigélte a második világháborút, kamaszkorában kitelepítették, részt vett a forradalomban, majd új életet kezdhetett egy másik kontinensen, képeiben rácsodálkozik a világra, amelybe érkezett, és ahol otthont talált magának.

Novák Ferenc: IKKA ügynökség New Yorkban, 1970-es évek eleje

Novák Ferenc a New York-i magyar diaszpóra életét bemutató hatvanas években készült diasorozatában számos olyan üzlet fényképe látható, amelyek IKKA partnerek voltak, és részt vettek ebben a furcsa kereskedelemben, amely ma már olyan nehezen értelmezhető. Kevesen tudják ma már, mi is volt ez a furcsa „fizetőeszköz.” A második világháború utáni években vezették be, célja a nyugati magyarság segélyeinek eljuttatása volt az otthon maradt családtagoknak. Az „IBUSZ Külforgalmi Közért Akció” keretében élelmiszert, ruhát vagy bármilyen használati cikkekből összeállított csomagot lehetett eljuttatni a vasfüggöny mögé a minden ilyesmitől elzárt világba. Azok a boltok, ahol ezeket a csomagokat meg lehetett vásárolni, és el is juttatták azokat a megfelelő helyre, feltüntették szolgáltatásukat kirakatukban. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában működtek IKKA ügynökségek, továbbá a nagyobb városokban olyan IBUSZ irodák, melyekben pénzutalványt lehetett kiváltani és küldeni. Ezeket Magyarországon az ún. IKKA boltokban lehetett átvenni, és az ott árult „nyugati” kincsekre, Magyarországon nem forgalmazott árucikkekre: kávéra, technikai eszközökre, ruhaneműre, alkoholra elvásárolni. Az utalványoknak sajátos feketepiaca alakult ki Magyarországon, az IKKA boltok előtt üzérek adták-vették az utalványokat. A visszaélések miatt az utalványok rendszerét 1968-tól felszámolták, a pénzt OTP fiókokban kellett ezután beváltani.

Sárközy Réka (Fényképtár)

Kapcsolodó cikkek

  • Az első magyar ballagás Regensburgban

    A regensburgi konzuli magyar iskolában elbúcsúztattuk az első végzős osztályunkat. Egyedülálló, kivételes ünnep volt ez mindannyiunk számára. Kivételes, mert