Szent István király ünnepére készülve a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai közös online ünnepséget szerveztek 2020. augusztus 20-án a dél-amerikai országokban élő magyarság számára.
Ünnepségünk nyitányaként az „Ó Szent István dicsértessél” kezdetű népéneket hallgathatták meg a résztvevők Sirákné Kemény Kinga és Sirák Blanka (Ars Hungarica, Buenos Aires) gyönyörű előadásában. A Himnusz eléneklésében közreműködött a brazíliai Jaraguá do Sul-i Magyar Egyesület. Ezt követően dr. Gelényi Csaba nagykövet úr két nyelven is köszöntötte a virtuális térben összegyűlt ünneplőket, akik az Uruguay-i Magyar Otthon Youtube-csatornáján, illetve Facebook-oldalán tekinthették meg az ünnepi műsort.
Az ösztöndíjasok által heteken keresztül előkészített programmal több célt is szerettünk volna megvalósítani: államalapító királyunk személyének és életművének összefoglalása mellett fontos célunk volt a Szent István személyéhez és az augusztus 20-hoz kapcsolódó magyarországi hagyományok, valamint a diaszpóra közösségeiben gyakorolt ünnepi szokások bemutatása.
Az ünnepség bevezetőjében elhangzott, hogy Szent István a magyarságot ma is összetartó, erényekben gazdag király, aki eltörölhetetlenül jelen van nemzetünk életében. Alakja mélyen megragadta a magyarok lelkét és ez a hatás egy ezredéven keresztül töretlenül él és működik. Ennek eredménye, hogy Szent István nevét viseli számos, a diaszpóra életében fontos intézmény, így Argentínában, Buenos Aires-ben a Szent István Idősek Otthona, a Szent István Kápolna az Argentin Magyar Katolikusok Egyesülete kápolnája, a Szent István Kör, melynek tagjai a Szent László Iskola támogatói; Brazíliában Sāo Pauloban van Szent István-templom, illetve Szent Imre Kollégium; Jaraguá do Sul-ban Szent István-templom és Szent Istvánról elnevezett Általános Iskola található. Szent István különböző ábrázolásait találhatjuk meg szerte Dél-Amerikában, például a Mexikóvárosban található Jézus Szíve templomnak a mexikói magyarság adományaiból készült üvegablakainak egyikén is ott láthatjuk az államalapító képét. A róla szóló versek, himnuszok, énekek is jelzik: az ő neve forrt össze legszorosabban a magyarsággal. Személyének, tevékenységének felidézésével célunk a keresztény magyar állam alapításának és több mint ezeréves folyamatos fennállásának megünneplése volt.
A műsor államalapító uralkodónk életének bemutatásával és rövid történeti áttekintéssel folytatódott. Martí Tibor ösztöndíjas (Villa Angela, Chaco) előadásában azt a két kérdést állította a középpontba, hogy miben lehet nekünk aktuális egy ezer esztendeje élt uralkodó, illetve hogy hol találkozhatunk napjainkban országlásának eredményeivel, gazdag és sokrétű életművének gyümölcseivel.
Elhangzott, hogy Szent Istvánt az Árpád-ház sarjaként 1000 karácsonyán (vagy 1001 Újév napján) Esztergomban koronázták hazánk első királyává. 3 törvénykönyvében 56 törvénnyel szilárdította meg a belső rendet, 10 faluként egy templomot emeltetett. A latin (nyugati) rítust választva 1 érsekséget és 10 püspökséget alapított; megerősítette Pannonhalmát, megalapította Bakonybél, Zalavár és Pécsvárad bencés monostorát. Kiépítette az ispánság-központú vármegyerendszert, bevezette a hivatalos állami oklevélkiadást, elkezdte a pénzverést. Fiának írt Intelmek c. műve ma is aktuális állambölcseleti mű. Székesfehérvárott halt meg 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén. Előtte koronáját, azaz országát – a történelemben elsőként – fölajánlotta Szűz Máriának. Ettől kezdve Magyarország Szűz Mária országává (Regnum Marianum) vált. Szent Istvánt a székesfehérvári Nagyboldogasszony-templomban temették el, amely ennek következtében a középkorban a magyar királyok koronázási és többségében temetkezési helyévé vált. Első királyunkat Szent László király avattatta szentté Székesfehérvárott, 1083. augusztus 20-án.
A megemlékezés egyik legfontosabb üzenete, hogy a latin-amerikai diaszpórában élő magyarság számára Szent István személye különleges példakép. Az ünneplőket emlékeztettük arra, hogy felmenőik magyar identitásukat és a magyarsághoz való tartozásukat megőrizve hoztak létre új hazájukban egy „kis Magyarországot”. Olyan intézményeket, szervezeteket alapítottak, cserkész-csapatokat hoztak létre, amelyek generációk óta őrzik a magyar nyelv, az irodalom, a magyar történelem ismeretét és szeretetét. Augusztus 20-án az államalapító szent király személye és a magyar államiság ezer éves fennállása mellett ezt ünnepeltük. Ezen a napon különösen fontos tudatosítani, hogy a magyar kultúrához, gyökereinkhez való ragaszkodás és e munka folytatása a garanciája a jövőnek.
A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak nevében hangzott el, hogy megtiszteltetés számunkra, hogy ezért együtt dolgozhatunk a dél-amerikai magyarsággal és meggyőződésünk, hogy együtt nagyon sokat tehetünk. A közös munka során ezer esztendő után is példaként áll előttünk Szent István király, az ő életműve és tanítása.
Az ünnepi műsor az ösztöndíjasok által készített videó-összeállításokkal folytatódott. Elsőként az egyik legfontosabb magyar ereklye és egyik nemzeti jelképünk, a Szent István Bazilikában őrzött Szent Jobb bemutatására került sor. Az ereklyét évről évre körmenetben kísérik a hívek az augusztus 20-án a Bazilikában bemutatott szentmise végén. A Szent Jobb történetéről Császár Ilma chilei ösztöndíjas készített összeállítást. Ezt követően az Intelmek néhány fontos gondolatát Juhász Lúcia paraguay-i ösztöndíjas összeállításában hallhattuk. Az egyetlen magyar királytükör kiváló állambölcseleti mű, amely Szent István fia, Szent Imre herceg számára született, latin nyelven. A program a magyar királynék városának, Veszprém bemutatásával folytatódott. A különleges, nagyon szép és történelmi múltja miatt rendkívüli jelentőségű városban élt Sarolt, Géza nagyfejedelem özvegye, Szent István édesanyja. Ma érseki központ, gazdag főegyházmegyei gyűjteménye Szent István feleségének, Boldog Gizella magyar királynénak nevét viseli. A királynék városát Somogyi Kinga, a brazíliai Jaraguá do Sul-i ösztöndíjas mutatta be. A műsort ezután egy rövid, Szent Istvánról szóló monda feldolgozásával Pásztor Mária Sao Paolo-i ösztöndíjas társunk színesítette, aki a mondát Brazíliában élő magyar fiatalokkal együtt olvasta fel. Az augusztus 20-i ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. A szokás eredetéről Knapecz Kata és Tóth András Buenos Aires-i ösztöndíjasok videóját tekinthettük meg. Az ünnepi műsort élőben megtekintők körében kiemelt sikere volt a Buenos Aires-i Szent László Iskola magyarul tanuló diákjainak, akik Kányádi Sándor „Nagyanyó kenyér” című versét adták elő, nemkülönben a Zrínyi Ifjúsági Kör diákjainak: előadásukban Juhászné Bérces Anikó „Augusztus 20.” című költeményét hallhattuk. A gyerekeket Vágási-Kovács Anna Buenos Aires-i ösztöndíjas készítette fel. A fehérvári királyi napok hagyományát Rácz Sarolt mendozai ösztöndíjas hozta közel a műsor nézőihez.
Augusztus 20. Magyarország születésnapja, amikor Szent István személyét és a magyar állam létrejöttének évfordulóját is ünnepeljük. Ilyenkor az egész ország virágba borul, de különösen Debrecen, Kelet-Magyarország legjelentősebb városa, ahol az évről évre megrendezett virágkarneválnak régi hagyománya van. Augusztus 20-án az ünnepi eseményeknek sokunk által várt része, amikor megkóstolhatjuk az ország tortáját, ami minden évben igazi különlegesség. A debreceni virágkarneválról és az országtortákról Molnár Judit córdobai ösztöndíjas összeállításának köszönhetően kaptunk ismertetést.
A műsor részeként több gyönyörű, Szent István tiszteletének hagyományát őrző magyar népéneket hallhattunk. Az énekek a Buenos Aires-i Ars Hungarica Egyesület – művészeti vezetője Leidemann Sylvia – művészeinek előadásában szólaltak meg. Sirákné Kemény Kinga előadásában az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga…?” és az „Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe” kezdetű énekeket hallhattuk. (A „Magyar hazánk, Te jó anya…” kezdetű ének, ugyancsak Sirákné Kemény Kinga előadásában előző nap, az ünnepi műsort hirdető Facebook-eseménynél került publikálásra.)
Ünnepségünk további részében bemutattuk a diaszpóra közösségeinek Szent István ünnepnapjához kapcsolódó szokásait: a videókon keresztül megismerhettük, hogyan szokták megünnepelni az államalapítót. Hallhattunk például a montevideói magyar néptánccsoportok hagyományos Szent István ünnepi műsorainak hagyományáról (Jankovics Károly, az Uruguayi Magyar Otthon elnökének üzenetében), a mendozai magyarok pedig a – több más, pl. a Villa Angela-i magyar közösséghez hasonló módon – a Szent István tiszteletére bemutatott szentmise után szoktak összegyűlni. A misiones-i magyarok összeállításában is látható volt, hogy az államalapító tisztelete mennyire fontos a közösség számára. Sokan egyéni videókat is küldtek, ezek megtekintésére is sor került. Az ünnepi műsor szervezésében nagyon fontos szerepe volt Kasza Krisztina és Nagy Örs ösztöndíjasoknak (Uruguay, Montevideo): a videó-összeállítások vágása, feliratozása és a program technikai megvalósítása komoly összefogást és az ösztöndíjasok munkájának összehangolását tették szükségessé.
A résztvevőket az élő videó után a Zoom alkalmazáson keresztül találkozóra hívtuk, így kötetlenebb formában, közös beszélgetéssel zártuk az estét.
Örülünk, hogy a megemlékezéssel és a sokszínűnek szánt műsorral hozzájárulhattunk első szent uralkodónk méltó megünnepléséhez.
Az ünnepi műsor teljes egészében megtekinthető az Uruguayi Magyar Otthon YouTube csatornáján.
Dr. Martí Tibor, korosiprogram.hu
