A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat a Bengáli Ázsia Társaság ma is álló, XVIII. század végén épült székházában.

Ennek előcsarnokában 1911-ben felállították Csoma mellszobrát – Holló Barnabás alkotását –, a Magyar Tudományos Akadémia ajándékát a kalkuttai tudós társaságnak, amely híven őrzi és ápolja a magyar orientalista emlékét.

Szellemi örökségének gondozására rendszeresen szerveznek tudományos tanácskozásokat, konferenciákat Kalkuttában; utoljára Kőrösi Csomának az indiai kultúra kutatásában kifejtett tevékenységéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a viharvert, ódon falak között.

Kép: patriotaeuropa.hu

Eredeti tervét ugyan nem tudta megvalósítani, ám eredményeivel, az első tibeti-angol nyelvtannal és szótárral, páratlan nyelvészeti dolgozataival elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes tudomány gazdagításában. 1830-ban érkezett a társaság meghívására Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott.

A cellát máig Kőrösi Csoma-emlékszobaként őrzik, az intézmény könyvtárát pedig a Székelyföldről idáig eljutott tudós számos kézirata gyarapítja.

Az ő nevéhez kapcsolódik a bibliotéka gazdag anyagának első átfogó rendezése is, e munkájában – amelynek eredményei máig élnek – ritkaságszámba menő tárgyi és nyelvi ismeretei segítették (a magyarral együtt húsz nyelven beszélt).

1842-ben Dardzsilingban, a régi angol temetőben temették el, sírja ugyancsak tisztelt és látogatott magyar emlékhely Indiában.

Forrás: http://www.patriotaeuropa.hu/?p=31627