Az amerikai húsvét ma már jellemzően nem – ahogy jó ideje a magyarországi sem – Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról szól, sokkal inkább néhány néphagyományból eredeztethető, mára inkább csak kellemes családi szokásról, valamint a tavaszi iskolai szünet kezdetéről, amely alatt sokan délre (Floridába vagy a Karibi-szigetvilágba) utaznak. A keresztény családok számára viszont továbbra is fontos az ünnep eredeti jelentése; ők a nagyböjti időszakban igyekeznek testben és lélekben is felkészülni, többé-kevésbé részt venni az egyházi szertartásokon és megtartani a családi és közösségi hagyományokat. Ugyanakkor többen elismerték, hogy bár keresztény nevelést kaptak, idővel a húsvét elvesztette számukra vallási jellegét és bevallották azt is, hogy emiatt van némi bűntudatuk és többet kellene beszélgetniük gyerekeikkel a témáról.
Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szlovákiai Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
A magyarokat összetartó alapokról, a hagyományok követésének fontosságáról beszélt a Miniszterelnökség helyettes államtitkára vasárnap a magyar államalapítás tiszteletére rendezett szlovéniai központi ünnepségen, a muravidéki Dobronakon. Szilágyi Péter azt mondta, „éljünk bárhol a Kárpát-medencében, éljünk bárhol a világon, augusztus 20-a minket, magyarokat együtt talál”.
Őrzi az ősi értékeket, ápolja a székely hagyományokat és gyakorolja a régi mesterségeket a Csíkszentléleken lakó Esztány Zsolt és felesége, Erika. A hétgyermeket nevelő házaspár férfitagja a fafaragás, míg az asszony a szövés tudományát próbálja átadni a jövő generációja számára. A régi időket időző birtokuk minden olyan érdeklődő előtt nyitva áll, aki kíváncsi arra, hogyan éltek a székelyek a régi időkben. Abban bíznak, hogy mind többen követik a példájukat, és velük összefogva a Székelyföld megmaradhat magyarnak.
