rmdsz Archives - Külhoni Magyarok

Címke: rmdsz

Befejezi a félbemaradt erdélyi beruházásokat a fejlesztési minisztérium

Befejezi a félbemaradt erdélyi beruházásokat a fejlesztési minisztérium, számos, a magyarok által lakott térségben lévő projekt szerepel az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül finanszírozott beruházások prioritási listáján – közölte pénteken Cseke Attila fejlesztési miniszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint.

(tovább…)

Tánczos Barna a Krónikának az „elhalasztott” nyugdíjemelésről, a közös teherviselés szükségességéről

A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő. Szavai szerint az RMDSZ célja kivezetni az országot a 2024-es túlköltekezés okozta nehéz helyzetből, közben biztosítani a tavaly megemelt nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetését, illetve a beruházások finanszírozását. A tárcavezetőtől megkérdeztük azt is, miért éppen a pénzügyminisztérium irányítását kérte az RMDSZ, továbbá hogy mikor várható nyugdíjemelés, mikor szabadulhatunk a megszorításoktól.

(tovább…)

Kelemen Hunor: a magyar emberek biztonsága a legfontosabb

A magyar emberek biztonságát, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette a kormányalakításnál elérendő legfontosabb célok között Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

(tovább…)

Romániai kormányalakítás – Megkezdődtek az egyeztetések egy Európa-barát parlamenti többség megalakítása érdekében

Megkezdődtek Romániában az egyeztetések a Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL), Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója részvételével egy Európa-barát parlementi többség megalakítása és a közös kormányprogram kidolgozása érdekében.

(tovább…)

Markó Béla: fel kellett volna lépni a gyűlöletbeszéd ellen

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke szerint a román hatóságoknak idejében fel kellett volna lépni a gyűlöletbeszéd, a legionárius eszmék hirdetése, a xenofóbia és az antiszemita állásfoglalások ellen, és nem kellett volna megengedni, hogy olyan jelöltek kerüljenek a listára, akik ilyen eszméknek az elkötelezettjei – mondta a marosvásárhelyi politikus a Maszol hírportálnak adott interjúban.

(tovább…)

Felerősödtek a magyarellenes hangok a román parlamentben, az RMDSZ-nek ébernek kell maradnia

Jelentősen megerősödött a szélsőségeseknek a jelenléte a román parlamentben, ami folyamatos éberséget kíván az RMDSZ politikusaitól – mutatott rá lapunknak adott interjúban Nacsa Lőrinc. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ezért is fontos a magyar érdekképviselet, mert ha lennének is magyarellenes előterjesztések, azokat a döntéseket az RMDSZ nélkül nem lehetne meghozni.

(tovább…)

Kelemen Hunor: jó eséllyel kormányra kerülhet az RMDSZ Romániában

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra számít, hogy a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt kormányzati többségük lehet a romániai parlamentben, de a nagykoalíció lehetőségét sem zárja ki – erről Kelemen Hunor, a romániai magyar párt elnöke beszélt kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. Az elnök szerint fontos, hogy legyen befolyásuk, mert nagyon megerősödtek a magyarellenes pártok.

(tovább…)

Romániai választások – Részeredmények: hétpárti parlament alakul Bukarestben

Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képviseletet szerzett – derült ki hétfőn, a külföldi választókörök zárása után közzétett, 99,6 százalékos feldolgozottságot tükröző részeredményekből.

(tovább…)

Romániai választások – Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közösség bebizonyította, hogy erős, szolidáris, felelősséget vállal saját magáért

Az erdélyi magyar közösség a romániai parlamenti választásokon nagyon nehéz kampány végén, magas részvétel mellett bebizonyította, hogy erős, szolidáris, felelősséget vállal saját magáért és az ország további éveiért, évtizedeiért – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este Kolozsváron.

(tovább…)

Kelemen Hunor: erős parlamenti képviselet nélkül az erdélyi magyarság az új többség prédájává válhat

A nagy próbatétel nekünk a december 1-jei választás, amely a parlamenti erőnket fogja adni, szögezte le hétfőn este a Hír TV műsorában Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke az államelnök-választások első fordulóját értékelve kifejtette, sok erdélyi magyar ember ment el szavazni, de a magyarok aránya alulmaradt a román választópolgárokéhoz képest. „December elsején arra kell törekednünk, hogy ne legyünk kevesebben és kevesebbek” – szögezte le.

A parlamenti választások tétjét ki kell mondani, annál is inkább, mert az eddig ismert román politikai rendszer összeomlott, a jelenleg kormányzó két párt jelöltje összesen nem ért el annyi szavazatot az államelnök-választások első fordulójában, mint annak a nyertese, a kétes múlttal rendelkező, a múlt század húszas-harmincas éveit idéző, vasgárdista ideológiát hirdető Călin Georgescu, fejtette ki Kelemen Hunor.

Meglátása szerint, teljesen új helyzet előtt áll Románia, a nacionalista, magyarellenes erők – a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) és Călin Georgescu együtt a szavazatok mintegy 37 százalékát szerezték meg, ami parlamenti mandátumokra lefordítva azt jelentheti, hogy 35 és 40 százalék között lehet azok aránya a román parlamentben, akik magyarellenesek, és a „számunkra elfogadhatatlan utat járják”.

„A tét, hogy lesz-e elég szavazat, hogy a parlamentben fel tudjuk venni a harcot a magyarellenesekkel” – fejtette ki Kelemen Hunor. Úgy véli, ez lehetséges, hiszen az államelnök- és a parlamenti választások között elért eredményben mindig van különbség, ez az erdélyi magyarok esetében egy jó százalékpontnyi különbséget jelent.

Az is kérdés, ki nyer az államelnök-választás második fordulójában, ez meghatározza, hogy viszonyul a többség a kisebbséghez, előhozhatja a rossz reflexeket. Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy kedden reggel Temesváron a kulturális bizottsághoz bemenet egy férfi, és követelte, hogy a magyar kultúrára, történelemre utaló szobrokat azonnal távolítsák el a közterekről. „Mindig vannak váratlan fordulatok, ugyan nem mindenki ízig-vérig magyarellenes, aki Călin Georgescura vagy az AUR jelöltjére szavazott, de a párt mögött ott van az Úzvölgye. Az AUR és Georgescu 2022-ben még egy test, egy lélek voltak, volt ugyan egy szakítás, de most már újra együtt kampányolnak” – részletezte az RMDSZ elnöke.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborús helyzet nem kedvez a kisebbségeknek, a háborús pszichózis átterjedt Romániára is, így a megszerzett jogok bővítésére nem a jelenlegi a legjobb alkalom, de ezeket meg kell védeni. „Erre kell erős felhatalmazás, hiszen a nyelvi, a kulturális jogok, a szimbólumhasználat gyorsan veszélybe kerülhetnek” – mondta Kelemen Hunor.

Arra is kitért, másik nagy kihívás, hogy a közigazgatási átszervezés tervezete már bent van a parlamentben, ha az megvalósul, „teljes kiszolgáltatottságba taszítja” az erdélyi magyarokat.

Másik fontos kérdés az egyházi és a közbirtokossági vagyon visszaszolgáltatása, tette hozzá.

„Rengeteg a feladat, erős parlamenti képviselet nélkül az erdélyi magyarság az új többség prédájává válhat” – összegzett Kelemen Hunor a Hír TV műsorában.

Forrás: maszol.ro

Kelemen Hunor: reális veszély a parlamenti választáson az EU-tól, NATO-tól távolodni akaró erők 40 százalékos eredménye

Reális annak a veszélye a romániai parlamenti választáson, hogy a voksok 40 százalékát olyan politikai erők szerzik meg, amelyek azt állítják, hogy a legionarizmus és a Vasgárda jó volt Romániának, amelyek tagadják a holokausztot, és amelyek szerint Romániának el kell távolodnia az Európai Uniótól és a NATO-tól – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Besztercén.

(tovább…)

Kelemen Hunor: a következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a parlamenti választásokra

A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

 

Kelemen Hunor a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját kommentálva elmondta: az RMDSZ államfőjelöltjeként több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, arányaiban 4,5-4,6 százalékot, ami egy parlamenti választáson küszöb alatti eredmény lenne.

Ezt kell a következő napokban valamilyen módon korrigálni, hogy mindenki megértse, végiggondolja, hogy most már a „szülőföldért való harcról” van szó, és a december elsejei parlamenti választásokra plusz mozgósításra van szükség – tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, az elnökválasztás második fordulójába bejutó jelöltek között van egy olyan ember, akit eddig alulmértek, és ez „sokkhatást” okozott az országban.

Calin Georgescu független jelölt Kelemen Hunor szerint „a múlt század húszas, harmincas éveinek a vasgárdista ideológiáját képviseli, holokauszttagadó, antiszemita, magyarellenes”.

Kiemelte, a parlamenti választások után egy „erős, magyarellenes, szélsőséges, vasgárdista, regionális ideológiát képviselő tábor” alakulhat ki, amely a magyar közösségre veszélyt jelent, és „ez a veszély ma sokkal nagyobb, mint volt tegnap reggel, az elnökválasztás első fordulója előtt”.

Az RMDSZ feladata, hogy ezt tudatosítsák, valamint a legkisebb közösségtől a nagyvárosokig minden magyar emberhez eljussanak az összes csatornát és az összes eszközt használva a következő napokban – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy a városokban vannak még tartalékaik. Elmondta, hat megyét megnyertek, Erdélyben első helyen vannak, de az RMDSZ mögött rögtön a szélsőségesek állnak, ami „igazából a nagy veszély”.

MTI

Fotó: Facebook

Romániai választások – Kelemen Hunor: az RMDSZ rendet, kiszámíthatóságot akar teremteni a mezőgazdasági támogatási rendszerben

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) rendet, kiszámíthatóságot akar teremteni a mezőgazdasági támogatási rendszerben, ha megkapja az ehhez szükséges választói támogatást, és adott esetben kormányzati eszközökhöz is jut programja életbe léptetéséhez – mondta Kelemen Hunor szerdán Nagykárolyban, ahol Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselővel együtt gazdafórumon vett részt.

(tovább…)

Romániai választások – Szijjártó Péter: össznemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen

Minél jobb eredményt ér el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, annál jobb a magyarság élethelyzete Romániában, ezért össznemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában, Kelemen Hunorral, az RMDSZ államfőjelöltjével közösen tartott sajtóértekezletén.

(tovább…)

Romániai választások – Felmérés: két elnökjelölt verseng, hogy Marcel Ciolacu ellenfele legyen a második fordulóban

Egy friss felmérés szerint Romániában két elnökjelölt – a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Nicolae Ciuca szenátusi elnök és a többi párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion – maradt szoros versenyben, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő ellenfele legyen az elnökválasztás második fordulójában.

(tovább…)

Magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek

Orosz Krisztofer személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a város kulturális sokszínűségének megőrzése mellett a magyar közösség sajátos igényeire is odafigyel majd – nyilatkozata szerdán az MTI-nek.

(tovább…)

Miért van magyar államelnökjelölt, ha nincs esélye? – Kelemen Hunor MCC-s diákkokkal beszélgetett

Kedd délután szűk körű beszélgetést tartottak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kolozsvári Képzési Központjában, amelyre hivatalos volt Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje és Csoma Botond parlamenti képviselő is. A találkozó apropója az volt, hogy az MCC-s egyetemista diákok feltegyék kérdéseiket a meghívottaknak, megoszthassák gondolataikat akár az államelnökválasztásról, vagy bármilyen más közéleti témáról.

(tovább…)

Háromszéki elöljárók: az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet

Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül.

Antal Árpád emlékeztetett: minden ilyen kezdeményezés pártpolitikai célokat szolgált, és nem a polgárok érdekeit, európai példákat tartott szem előtt, ezért ezek „ostoba, veszélyes kezdeményezések”.

Aláhúzta:

Romániában a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben nem lehet olyan közigazgatási átszervezést végrehajtani, amely a polgároknak használna, mivel a jelenlegi alaptörvény csak az országos, a megyei és a községi szintet határozza meg.

Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés.

Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen.

Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta.

„Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket”

– fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.

Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „teljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélyes”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.

Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne.

„Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt”

– fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.

Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.

Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét.

„Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.

MTI

Nyitókép: Facebook/Antal Árpád

Kövér László: napjaink Európájában nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye

Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet, amelyet a Jóistentől kaptunk otthonul – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Kolozsváron, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinatának nyitó istentiszteletén.

(tovább…)

Lázár János: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.

(tovább…)

Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán

Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán, a magyar közösség szempontjából jelentős helyszíneken – ismertette az MTI-vel hétfőn az önkormányzati testület döntését Pintér Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Máramaros megyei szervezetének elnöke.

(tovább…)

Az RMDSZ a két kisebbik magyar pártnak és a szórványnak is befutó helyet biztosít

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelöltlistáin befutó helyet biztosít az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy jelöltjének, ugyanakkor a következő parlamenti ciklusban is gondoskodik arról, hogy a szórványnak is legyen parlamenti képviselője, Markó Attila személyében – közölte Csoma Botond frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője hétfőn Kolozsváron.

(tovább…)

Kelemen Hunor befolyásolhatja az elnökválasztás végeredményét?

Kelemen Hunor államfőjelöltsége – a többi indulóval ellentétben – nem az ő személyéről szól, hanem arról, hogy minél több magyart meggyőzzön a támogatásáról, majd befolyásolhassa az elnökválasztás végeredményét – írja a Deutsche Welle román nyelvű portálján írt elemzésében Sabina Fati. Az egyik legismertebb román publicista szerint a magyar jelölt azt a jelöltet fogja támogatni a második fordulóban, aki garantálja az RMDSZ kormányra jutását.

(tovább…)

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít az RMDSZ

A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar kormány anyagi segítségével, amely a szerzők műveinek idegen nyelven való megjelentetését is elősegíti – írta az MTI-hez küldött keddi közleményében a szövetség sajtóirodája Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bejelentése alapján.

(tovább…)

Kétszeres túljelentkezés az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátori helyeire

Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson. Miközben az alsó- és felsőházi frakció valamennyi tagja újrázna, a legnagyobb csata a szórványképviselői mandátumért zajlik, de belső verseny van számos területi szervezeten belül is.

(tovább…)

Kolozsváron ülésezik az SZKT – Pénteken dönt az RMDSZ az államfőjelöltjéről

Szeptember 6-án, pénteken a kolozsvári Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központjában (CREIC) ülésezik az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa.

A 11 órakor kezdődő kolozsvári ülésén jelenti be az RMDSZ az államelnökjelöltjét, akiről az SZKT dönt. Az előző SZKT-ülésen többen is Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét nevezték meg lehetséges jelöltként. Csoma Botond, a Szövetség szóvivője többször is úgy fogalmazott, Kelemen Hunor „a főesélyes” arra, hogy „harcba küldjék” a választáson. „Hiteles és szerintem a legmegfelelőbb jelölt. (…) Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha ő indulna a választáson” – mondta.

A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választást követően 27-én megtartott legutóbbi SZKT-ülésen Antal Árpád, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke és sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott: „Mi a szüleinktől, nagyszüleinktől azt tanultuk, hogy magyarként ebben az országban kétszer többet kell dolgoznunk azért, hogy érvényesülhessünk, de most megmutattuk azt is, hogy a szavazatunk is kétszer többet ér: erősítettük a közösséget és gyengítettük a magyarellenességet”. Meglátása szerint az államelnök-választáson is kell legyen egy magyar hang, mert Romániában nem lehet megkerülni a magyar közösséget, amely itthon tervezi a jövőjét, és ezt „a magyar jövőképet a leghitelesebben a szövetségi elnök tudja képviselni”, fogalmazott.

Ugyanakkor Tánczos Barna szenátor az mondta, az SZKT „kitapsolta”, hogy ki legyen az RMDSZ államelnökjelöltje, egyértelművé téve, hogy meglátása szerint Kelemen Hunornak kell indulnia az RMDSZ részéről az elnökválasztáson.

Mint ismert, Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első, december 8-án pedig a második fordulóját (december 1-jén, a román nemzeti ünnepen a parlamenti választásokat rendezik meg).

A múlt héten nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményei szerint a rendszerváltás óta példátlanul szoros versenyre lehet számítani. A november 24-i első fordulóból 20-25 százalékos támogatottságú jelöltek kerülnek be a december 8-ai második körbe.

Egyetlen jelölt, a várhatóan függetlenként induló, de indulásának hivatalos bejelentésével még mindig kiváró Mircea Geoană, a NATO távozó főtitkárhelyettesének támogatottsága haladja meg a 20 százalékot, de az ő esetében is meglepetés lesz, ha átlépi a 25 százalékot – közölték az elemzők.

A második helyen Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt mérik 17–19 százalékkal, vagyis feleannyi voksra számíthat, mint pártja. Őt azonban egyre jobban megközelíti Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyáron megválasztott elnöke 15–16 százalékkal, de akár a szélsőségesen nacionalista George Simion vagy Diana Soșoacă is bejuthat a második fordulóba, hiszen mindketten 13–14 százalék körül állnak.

Az Inscop közvéleménykutató cég felmérése szerint Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – pártja támogatottságától messze lemaradva – immár 10 százalék alá csúszott.

Az elemzők szerint az elnökválasztás kimenetelét a külföldre telepedett románok dönthetik el, akiknek a politikai opcióit nem mérik a belföldi közvélemény-kutatások. A legutóbbi elnökválasztáson csaknem egymillió román állampolgár szavazott külföldön, ami az érvényes voksok akár 7–10 százalékát jelentheti.

Forrás: Maszol.ro

Parlamenti képviselő és szenátorjelöltek jelentkezését várja az RMDSZ

A jelölési dossziékat szeptember 9-ig lehet iktatni a Szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságán. Képviselő- vagy szenátorjelöltnek jelentkezhet az, aki tagja az RMDSZ-nek, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elmúlt négy évben nem indult a parlamenti, európai parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt vagy szervezet színeiben, tájékoztat csütörtöki közleményében a szövetség.

(tovább…)

Új helyszínen, változatos programokkal vár idén is az RMDSZ Oázis – a Maszol.ro portálról

Új helyszínen, az Egyetem utca 8. szám alatt rendezi meg programjait az RMDSZ a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Da Pino vendéglő belső udvarában tágasabb tér áll rendelkezésre, mert, mint az utóbbi években kiderült, a korábbi helyszín a népszerűbb beszélgetések alkalmával szűkösnek bizonyult. Az újdonságokról Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője és Kolozs megyei szervezetének elnöke számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mutatjuk a részletes programot is.

(tovább…)

RMDSZ-es alpolgármestert választottak Fazekasvarsándon

Az új önkormányzati képviselő-testület megalakulásáig László Sándor Attila RMDSZ-es helyi tanácsos látja el az alpolgármesteri teendőket Varsánd (a köznyelvben: Fazekasvarsánd) községben. A tisztség Mircea Daniel Bora eddigi alpolgármester váratlan elhalálozásával üresedett meg.

(tovább…)

Romániai választások – Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az elnökválasztás előrehozását

A romániai ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki azoknak a pártvezetőknek nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról Marcel Ciolacu miniszterelnök.

(tovább…)

Kelemen Hunor: Sehol sincs az előírva, hogy nem kritizálhatjuk az Európai Uniót, de ez még nem jelent euroszkepticizmust

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Kolozsváron Orbán Balázs jogász-politológussal, Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök politikai igazgatójával beszélgetett a Nincs mese! címet viselő megmondós-sorozat újabb kiadásán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének amfiteátrumában ismét aktuálpolitikai és hétköznapi problémák kerültek terítékre.

A megjelenteket házigazdaként Tonk Márton rektor köszöntötte, majd Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt mondta, fontos az, hogy Erdélyben, Kolozsváron őszintén és kertelés nélkül beszéljünk akár a nemzetiségi, akár a geopolitikai helyzetről.

Kelemen Hunor a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választások kapcsán a közösséget érintő kérdések mentén azt mondta: a helyhatósági választási kampányban bizonyos mértékben „árnyékban maradtak” az uniós témák, pedig az EP, az EB döntései is kihatnak ránk, és ezekről beszélni kell, mert „ha jó a diagnózis, akkor gyógyítható” az állapot.

A szövetségi elnök felidézte azt a sokat emlegetett felmérést, amely szerint az Európai Unió polgárainak jelentős része szerint rossz irányba mennek az ügyeink, és az elmúlt időszakban az egymást követő válságok kezelésének módja okán a romániai emberek bizalma is megrendült.

Orbán Balázs elmondta, Romániával ellentétben Magyarországon az európai ügyek dominálják a választási kampányt, a migrációs, a gazdasági és a háborús kérdések határozzák meg a politikai közbeszédet.

Orbán Viktor politikai igazgatója hangsúlyozta, Brüsszel problémamegoldása az utóbbi időszakban sorozatosan úgy alakult, hogy a nagy lendülettel megkezdett intézkedések nem jártak sikerrel.

Kelemen Hunor hozzátette, bár az Európai Uniót illető kritika jogos, és az emberek jelentős részének negatív véleménye megalapozott, ez még nem jelenti azt, hogy a romániaiak vagy a romániai magyarok euroszkeptikusok lennének. Amint a szövetségi elnök kiemelte, sehol sincsen az rögzítve, hogy az Európai Uniót nem lehet kritizálni, és amikor elégedetlen embereket látunk, akkor olyan embereket kell látnunk, akik aggódnak az EU-ért.

Orbán Balázs szerint azt láthatjuk, hogy az EU-ban most az ukrán mezőgazdászok érdeke elsőbbséget élvez a romániai, lengyelországi és szlovákiai gazdák érdekeivel szemben, és ezért adódik az a kérdés, hogy valójában kit is képvisel az EU agrárpolitikája, hiszen az EU-s döntések nemhogy nem segítik a tagállamok mezőgazdászait, hanem egyenesen az ő érdekeikkel ellentétes a szabályozás.

Kelemen Hunor megjegyezte, az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor azt mondták, hogy Brüsszel ezt kéri. Amikor Cseke Attila vezette a fejlesztési minisztériumot, kezdeményezték a pályázatok bürokrációjának csökkentését, az EU részéről pedig volt ugyan egy kisebb ellenkezése, de elfogadte az RMDSZ érvelését, és aztán kiderült, hogy lehet egyszerűbben is, és a romániai politikusok is rájöttek, hogy valóban lehet hatékonyabban dolgozni.

Az orosz-ukrán háború kérdésére rátérve Kelemen Hunor hangsúlyozta, amikor kirobbant a háború több mint két évvel ezelőtt, a romániaiak elsöprő többsége ukránpárti volt, és csak az utóbbi időben alakult ki egy árnyaltabb kép, amelyet főleg az olcsó ukrán gabona okozta probléma hozott felszínre. A szövetségi elnök azt kérdezte beszélgetőtársától, hogy meglátása szerint mi az Európai Unió szerepe a jelenlegi helyzetben, tudja-e befolyásolni a dolgok menetét, amire Orbán Balázs azt mondta: az igazán izgalmas kérdés, hogy bár a 2014-es konfliktus nagyon hasonlatos a 2022-es konfliktushoz, a Nyugat reakciója miért változott az eltelt idő alatt, és miért nem a konfliktus izolációját tartotta most is fontosnak. Szerinte 2014 és 2022 között a liberális mainstream által vezetett politikai kör stratégiát váltott és már látja, hogy a világ átrendeződésének a Nyugat nem lesz a nyertese, ezért át kell rendezni az erőkoncentrációkat és fel kell készülni a konfrontációra. Tehát a béke helyett egy konfrontációs logika terjedt el, mondja Orbán Balázs, és ebben a stratégiában értékelhető a teljes stratégiai változás – magyarázta. Kijelentette: ez a helyzet életveszélyes.

Ugyanakkor feltette kérdést, hogy ez Európának érdeke-e, és a válasz szerinte egy határozott „nem”. „Ki akarna egy harmadik világháborús epicentrumot Európa közepén? Mindegy, hogy ezt a projektet ki találta ki, Európa ebben nem érdekelt. Vajon lesz-e Európának annyi ereje, hogy kimaradjon ebből? Képes-e a saját biztonságát garantálni? Bár Oroszország szomszédságában élni sosem megnyugtató” – sorolta a magyarországi jogász-politológus. Hozzátette: az, hogy Európa nem tudja a saját védelmét biztosítani, az szuverenitásvédelmi problémát feltételez, és az Amerikai Egyesült Államok pedig joggal teszi fel a kérdést, hogy mi mit teszünk a saját védelmünk érdekében.

Kelemen Hunor meglátása szerint egy nagyon erős regionális államközi együttműködésre volna szükség. Bár most még ideológiai különbségek miatt ezt kevesen vállalnák, a történelem legyőzi az ideológiákat, mondta a szövetségi elnök.

A romániai magyar kisebbségek ügyére áttérve, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés került szóba. Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása,  két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EP mintegy háromnegyedét az ügy mellé állította,  az Bizottság mégsem lépett az ügyben, ezért zajlik több per is az EB-ellen. Orbán Balázs kiemelte az együttműködést a külhoni magyar szervezetek és az anyaországi képviselők között. Hangsúlyozta: amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor tudták, hogy ennek a nemzetközi szerveződésnek a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzetiségi kisebbségek védelme. Napjainkra ez teljes mértékben eltűnt, és amikor kisebbségi ügyekről beszélünk, akkor csak a szexuális kisebbségekről van szó vagy a bevándorlók jogairól, de az őshonos kisebbségek kérdésének mára írmagja sem maradt – jelentette ki a magyarországi politológus. Meglátása szerint a rendszerváltás után 34 évvel eljutottunk oda, hogy abba kell sok energiát fektetni, hogy a kisebbségi kérdést az európai balliberális mainstream ne forgassa ki, és felháborító az EB ilyenfajta elutasítása, amin ugyancsak változtatni kell.

Forrás: maszol.ro

Szijjártó Péter: június 9-e Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontossággal bír

A június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választás Magyarországon és Romániában is rendkívüli fontosságú, és minél több képviselője lesz a Fidesznek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), annál erőteljesebb lesz a béke hangja Brüsszelben – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marosvásárhelyen.

(tovább…)

Lázár János: az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye

Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje és befolyása a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön este Nagyváradon az RMDSZ partiumi kampányhajráján.

(tovább…)

Bóka János: fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben

Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó Európai Parlamentben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János szerdán Bukarestben, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti jelöltlistájának vezetőivel, Winkler Gyulával, Vincze Loránttal és Szilágyi Dórával egyeztetett.

(tovább…)

Csoma Botond: összefogás és a romániai magyarok magas választási részvétele szükséges a sikerhez

Két feltétele van annak, hogy sikeresen szerepeljenek a magyar jelöltek a július 9-i romániai választásokon: az összefogás és a magyarok magas választási részétele – mutatott rá Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje szerdán Kolozsváron, ahol Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a két magyar párt közötti választási együttműködésről.

(tovább…)

Kelemen Hunor: meg kell akadályozni a kisebbségek ellen gyűlöletet szító politikai erők hatalomra jutását

Az idei romániai választásokon nem szabad megengedni, hogy a kisebbségek ellen gyűlöletet szító politikai erők hatalomra jussanak – mutatott rá a magyar médiának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán a román parlamentben, ahol a megalakulásának 75. évfordulóját ünneplő Romániai Zsidó Hitközségek Konföderációjának (FCER) ötödik bukaresti kongresszusán mondott köszöntő beszédet.

(tovább…)

Turos Lóránd: „ide vezetett a gyűlöletbeszéd”

A gyűlöletbeszéd a szélsőségesek tápláléka; rendkívül súlyos következményekkel jár, ha a gyűlölet beivódik a társadalom sejtjeibe – vélekedett Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, amikor a Prima News műsorában a román junior tornászválogatott resicabányai edzőtáborában megkínzott 15 éves magyar sportoló ügyéről kérdezték.

(tovább…)

Kelemen Hunor az Európai Néppárt kongresszusán: az EU-nak biztosítania kell az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítését

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Európai Néppárt bukaresti kongresszusát megnyitó beszédében azt mondta: az Európai Uniónak, bármennyire is nehéz ezt néhány tagállamnak elfogadnia, biztosítania kell az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítését. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy „a schengeni csatlakozás körüli politikai tangó nem vállalható”, és ezt az EPP kongresszusán is ki kell mondani. „Képesek vagyunk és meg tudjuk védeni az Unió külső határait, erre fölkészültünk” – jelentette ki a szövetségi elnök.

(tovább…)

Winkler Gyula vezeti az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáját

Winkler Gyula és Vincze Loránt jelenlegi európai parlamenti képviselők, valamint Szilágyi Dóra, az ifjúság jelöltje vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselőjelölti listáját a romániai EP-választásokon – döntött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteken Kolozsváron.

(tovább…)

Tánczos Barna: Székelyföld volt, van és lesz

Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein részt vevő Marcel Ciolacu román miniszterelnököt, akinek – a Székelyföld létét tagadó pénteki kijelentésére reagálva – elmondta: „Székelyföld volt, van és lesz”.

(tovább…)

Lázár János: fontos, hogy az RMDSZ jól szerepeljen a választásokon

Nagyon fontos, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jól szerepeljen az idei európai parlamenti, önkormányzati és parlamenti választásokon, és adott esetben újra a bukaresti kormányzat részese lehessen – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a Maszol.ro portálnak (a romániai Új Magyar Szó online kiadásának) nyilatkozva Kolozsváron.

(tovább…)

Kelemen Hunor a Fidesz-kongresszuson: kettős mérce van Magyarországgal és a romániai magyarokkal szemben is

„Kopernikuszi fordulatként” jellemezte Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Budapesten a Fidesz 30., tisztújító kongresszusán az Orbán-kormány által végrehajtott nemzetpolitikai változtatásokat, amelynek lényege, száz év után nem Magyarország van az egyik oldalon és határon túli magyar kisebbségek a másik oldalon, hanem magyarok vannak a határon innen és túl, akiket megillet az állampolgárság, kormányzati támogatás és a közös felelősség.

(tovább…)

A román kormány suttyomban megnyirbálná a kisebbségek nyelvi jogait

A kormány alattomosan megszüntette volna azt a kötelezettséget, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket például a műemlék épületek vagy emlékművek feliratozása során. Az RMDSZ résen volt.

„Az RMDSZ minden eszközzel a magyar kisebbség jogait védi és gyarapítja. Ma megakadályoztuk a szenátusban a nyelvi jogaink csorbítását” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a Szövetség javaslatára módosította a szenátus a kormány rendeletét, amellyel a műemlékek és emlékművek magyar nyelvű feliratozását akarta eltörölni.

A hatályos törvény értelmében, amelyet az RMDSZ vívott ki korábban, magyarul is feliratozni kell az emléktáblákat, illetve a szobrokra, műemlékekre kihelyezett táblákat is, amennyiben azok magyar vonatkozásúak. Ezt a rendelkezést a jelenlegi kormány törölni akarta – hívta fel a figyelmet Cseke Attila.

Turos Lóránd szenátor, a felsőház kulturális szakbizottságának tagja hozzátette: az RMDSZ módosítása továbbá kimondja, hogy a román nyelv után rögtön, második helyen kell szerepeljen a magyar felirat, nem utolsóként, a nemzetközi nyelvek után.

Turos Lóránd kiemelte azt is: az RMDSZ javaslata, amelyet elfogadott a szenátus, nemcsak a törvényes lehetőséget teremti meg a műemlékek magyar feliratozására, hanem kötelezővé is teszi azt.

A tervezetről a képviselőháznak is döntenie kell, és az államelnöki kihirdetést követően lép érvénybe.

Forrás: maszol.ro

Borítókép: rmdsz.ro

RMDSZ: az emberi életnél nincs fontosabb, törvénybe foglaljuk a barnamedvékre vonatkozó vadászati kvótákat

Szaktanulmányokra alapozva dolgozta ki Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt a törvénytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. Az RMDSZ parlamenti frakciói által kidolgozott és ma iktatott jogszabálytervezetet több mint 100 törvényhozó látta el kézjegyével. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak az a célja, hogy egy olyan törvényes keretet fogadtasson el, amely az emberi életeket helyezi előtérbe, ugyanakkor tudományos alapon meghatározott megelőzési és beavatkozási vadászati kvótákat rögzít a romániai medvepopulációt illetően.

 

Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, a törvénytervezet kidolgozója az iktatást követően hangsúlyozta: „az emberi élet és tulajdon védelme kell a barnamedvepopuláció kezelésének középpontjában álljon, a faj fenntartása mellett. Az RMDSZ ezt az elvet képviseli Bukarestben. Minden kutatás, amely az elmúlt években készült, azt bizonyítja, hogy a medvepopuláció fokozottan növekszik Romániában, ezzel együtt a támadások és a károk száma is. Ezért a beavatkozás szükségessége elvitathatatlan. Olyan törvénytervezetet tettünk le a parlament asztalára, amely tudományos felmérés alapján visszavezeti a vadászatot, pontosan meghatározott kvóták alapján, úgy ahogyan ez más, kevésbé veszélyes álltafajok esetében már létezik a román jogrendben. Az RMDSZ tervezetét 103 törvényhozó támogatta aláírásával úgy kormányzati, mint ellenzéki oldalról. Ez is bizonyítja, hogy az emberi élet védelme nem függ a politikai színezettől és hatékony, határozott beavatkozásra van szükség a medvepopuláció túlszaporodása okozta problémák kezelésére” – nyilatkozta Tánczos Barna szenátor, a törvénytervezet kidolgozója, miután a parlament felső házában iktatták a medvekvótákról szólót jogszabálytervezetet.

Tánczos Barna emlékeztetett, az RMDSZ az elmúlt években a medvekérdés kapcsán komplex intézkedéscsomagot ültetett gyakorlatba. Ennek részeként lehetővé tették az azonnali beavatkozást a veszélyes medvékkel szemben, támogatást indítottak a villanypásztorok beszerzésére, visszamenőlegesen rendezték a vadkárok kifizetését és megteremtették a lehetőséget az azonnali kifizetésekre, valamint tudományos populációfelméréseket indítottak, de ugyanakkor egy újabb medverezervátum létrehozására is indított EU-s projektet miniszteri mandátuma idején. „Ellenzékben, parlamenti eszközökkel is az emberi életek védelmében dolgozunk tovább. A 426 egyedre vonatkozó, vadászterületekre leosztott megelőzési kvóta és 55 egyedre vonatkozó beavatkozási kvóta törvénybe foglalásával a következő két évre kiszámítható intézkedéscsomagot biztosítunk” – hangsúlyozta az RMDSZ szenátora.

Könczei Csaba, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, a törvénytervezet kezdeményezője rámutatott, a medvepopuláció elszaporodása igencsak nagy problémát okoz a székelyföldi gazdáknak, éppen ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek hosszútávon oldják meg ezt a problémát. A képviselő elmondta, a törvénytervezetről a végső döntést a képviselőház szakbizottságai és a képviselőház plénuma hozza meg. Az RMDSZ az alsóházi szakbizottságokban is az emberi életek védelmét fogják prioritásként kezelni, annak érdekében, hogy medvepopulációra vonatkozó vadászati kvótákat mielőbb törvénybe foglalhassák.

A szenátusban benyújtott törvénykezdeményezés az azonnali beavatkozásról szóló, 2021-ben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, valamint a vadászati törvényt egészíti ki.  A törvénytervezet előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére. Azt is jogszabályba foglalták, hogy a környezetvédelmi tárcának kétévente el kell végeztetnie a populációbecslést, és ennek alapján kiadni a vadászati kvótákat.

Az RMDSZ törvénytervezetét első házként a szenátus tárgyalja, majd a tervezetről a képviselőház szakbizottsági munkálatai után az alsóház plénuma hozza meg a végső döntést.

Forrás: rmdsz.ro

(tovább…)

Az RMDSZ elnökével egyeztetett Novák Katalin Bukarestben

Megérkezett Novák Katalin köztársasági elnök Bukarestbe, hogy részt vegyen a Három tenger kezdeményezés szerdán kezdődő csúcstalálkozóján. Előbb azonban még tárgyalóasztalhoz ült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral – számolt be az államfő a Facebook-oldalán.

(tovább…)

Potápi Árpád János: a határon túli magyar pártok legfontosabb feladata a szülőföldjükön boldogulni akaró magyar emberek érdekképviselete

A határon túli magyar pártok legfontosabb feladata a szülőföldjükön boldogulni akaró magyar emberek érdekképviselete – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Fiuméban (Rijeka), a Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal című tanácskozáson.

(tovább…)

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem fog kilépni a kormányból

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fog kilépni a kormányból, és a koalíciós egyezmény betartását szorgalmazza – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az Europa FM rádiónak adott interjújában, amelyben először beszélt a nyilvánosság előtt a küszöbön álló kormányfőcserével kapcsolatos bukaresti koalíciós tárgyalásokról.

(tovább…)

Kelemen Hunor mérleget von, de egyelőre nem árulja el, megpályázza-e újból az RMDSZ elnöki tisztségét

Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az úzvölgyi katonatemető esetében is: végre kell hajtatni a döntést – szögezte le a betonkeresztek eltávolításáról született ítélet kapcsán Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette véleményét a székely zászló használatával kapcsolatosan kiújult román–magyar nézeteltérésről, a májusban esedékes kormányzati rokádról, az „akasztgatós” Mihai Tudose esetleges visszatéréséről, a módosítás előtt álló oktatási törvénytervezetekről, a nyugdíjemelés mértékéről, valamint a különleges nyugdíjak megszüntetése tervének életképességéről is. A politikus elmondja azt is, mit tekint 12 éves szövetségi elnöki mandátuma sikerének és kudarcának.

(tovább…)

Kelemen Hunor: a kormánykoalíciónak fenn kell maradnia

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt mondta a Prima News keddi adásában, hogy nem merült fel annak lehetősége, hogy az RMDSZ májusban kilépjen a kormányból, amikor a koalíciós megállapodás értelmében megtörténik a kormányfőcsere. Ugyanakkor elmondta azt is, nem támogatja, hogy Románia különváljon Bulgáriától a schengeni csatlakozási folyamatban.

(tovább…)

Lázár János: Komoly tartalékok vannak Magyarország és Románia között a gazdasági és infrastrukturális együttműködés területén

Mind a román, mind a magyar nemzet közös hasznára komoly tartalékok vannak Magyarország és Románia között a gazdasági és infrastrukturális típusú együttműködésben, és az a tervünk, hogy ezeket a tartalékokat kiaknázzuk – jelentette ki Lázár János építési és beruházási miniszter Bukarestben, aki kétoldalú tárgyalásokat folytatott a román kormány több tagjával.

(tovább…)

Kardiológiai központot avattak Csíkszeredában

Szívinfarktusos betegek ellátására, sztentelésre, különböző pitvarfibrillációkban szükséges beavatkozások elvégzésére nyílik lehetőség a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház csütörtökön átadott intervencionális kardiológiai központjában.

(tovább…)

Népszámlálás: a becslések és a részvétel alapján valószínűleg meglesz az egymillió magyar

Lezárult vasárnap a népszámlálás Romániában: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a cenzus négy és fél hónapjában 18,15 millió személyi kérdőívet regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a becsült lakosság 95,4 százalékát sikerült nyilvántartásba venni. A Népszámlálás.ro kampánykoordinátora, Barna Gergő szerint a romániai magyarok száma nagy valószínűséggel meghaladja az egymilliót, de hogy mennyivel, azt csak decemberben fogjuk megtudni.

(tovább…)

A minisztérium döntött a katolikus iskola ügyében, most a tanfelügyelőségen a sor

A tervek szerint kedden délután ül össze a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőségi tanácsa, hogy döntsön a jogerős bírósági ítélettel felszámolásra ítélt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak és tanárainak sorsáról. Kallós Zoltán oktatási államtitkár szerint ez a tanfelügyelőség hatásköre, de az egyetlen logikus lépés valóban az lenne, ha a Bolyai Farkas Gimnázium venné át az osztályokat.

(tovább…)

A konzulátusokon is kitölthetők a levélszavazatok – Az Eurotrans Alapítvány elnöke a választási tudnivalókról

Érkeznek a levélcsomagok azokhoz a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiekhez, akik szerepelnek a választási névjegyzékben. Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: a levélszavazatok a konzulátusokon is kitölthetők, és a magyarországi szavazás napján, április 3-án is le lehet adni a borítékot.

(tovább…)

LEGFRISSEBB HÍREK

LEGFRISSEBB KÁRPÁT-MEDENCE

LEGFRISSEBB DIASZPÓRA