Az ott élő közösséget a Vajdasági Magyar Szövetség további támogatásáról biztosította dr. Pásztor Bálint.
Zombor, az egykori megyeszékhely 275 évvel ezelőtt kapta meg Mária Teréziától a szabad királyi városi címet. Ezt a dátumot ünneplik a város születésnapjaként. A VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezete immár hatodik éve rendezi meg központi ünnepségét a városnap alkalmából.
Mária Terézia 1749-ben nyilvánította Zombort szabad királyi várossá. A privilégiumért 150 ezer aranyforintot fizetettek a kincstárnak. A településen ez után kezdődött el fejlődni az ipar és a kereskedelem. A Magyar Polgári Kaszinó épületét 1867-ben jegyezték be és azóta a zombori magyarság szolgálatában áll. Immár hatodik éve, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugat-bácskai Körzeti Szervezete itt szervezi a városnapi központi ünnepségét.
Szlákó József, elnök, Magyar Polgári Kaszinó, Zombor: „Magyar Polgári Kaszinó Nyugat-bácskai szinten egy központi felelősséget vállal és foglal el jelen pillanatban. Az év folyamán nagyon sok rendezvényünk van és mindig igyekszünk, hogy olyan rendezvényeket tartsunk amelyek összetartják a magyarságot.”
Napjainkban Zombor népszerűsége felfelé ível. Sokak számára hívogatóak lehetnek gyönyörű parkjai és kis erdői. Az elmúlt időszakban kiterjedt infrastrukturális munkálatok is folytak Zombor Város területén, több összekötő út is megújult. A fejlesztések pedig folytatódnak.
Pribilla Attila, segédpolgármester, Zombor: „Nagyon fontos számunkra, hogy minél előbb megépüljön a Béreg és Nákófalva közötti út és itt is a számunkra a legfontosabb, a Béreg vagyis a magyar határ és Zombor közötti út, ami már a tavalyi év végén megkezdődött. Ennek a bekötő útjai gyakorlatilag már mind felettek újítva.”
A VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elemi érdeke, hogy összetartsa a térségben élő magyarokat. Másfél éve azon dolgoznak, hogy megnyílhasson a kapuja a Herceg János Magyar Kultúrközpontnak. A tervek szerint erre márciusban kerül sor.
Pelt Ilona, a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöke: „Ez egy városi alapítású intézmény része, tehát a Laza Kostić Kulturális Központ részévé válunk, ahol négy munkahely létesül, kimondottan segítve az itt lévő civil szervezetek életét. Olyan tevékenységeket szervezünk majd, ami még nincs lefedve. A gyerekeket behozzuk moziba, színházba.”
A magyarság száma napjainkra megfogyatkozott Zombor térségében, azonban azok, akik itt maradtak továbbra is azon fáradoznak, hogy megőrizzék az anyanyelvet és a kultúrát.
Dr. Pásztor Bálint, megbízott elnök, VMSZ: „A Nyugat-bácskai magyarság így a zombori magyarság is példamutató módon őrzi a nyelvünket, hagyományainkat, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között éltek itt a 90-es évek vérzivataros időszakában a frontvonaltól néhány kilométerre. Megőrizték a magyarságukat.”
Zombor a Nyugat-bácskai magyarság központja. Dr. Pásztor Bálint elmondta, a VMSZ a jövőben is arra törekszik, hogy támogassa az ott élőket, annak érdekében, hogy élni és fejlődni tudjon a közösség.
